2012. február 25., szombat

Ubu Titka 6.

lássuk, hogy folytatódik tovább a történet...


6.

Long. Így mutatkozott be neki. Amikor meglátta a mozgólépcsőn a felé tartó szépséget, hirtelen azt sem tudta mit tegyen. Valami bugyuta kérdéssel szólította meg őt a lány, majd mikor tudálékosan visszakérdezett, már nem is tudta megmondani ő sem a választ. Valami vibrálás kezdődött el náluk. 28 éves érett férfi volt, magas és vékony, esetlenül kezelte mindenen túlnyúló végtagjait. A lány soha nem tette szóvá. Ez tetszett neki. Ezzel szemben Letti a tökéletes szépség volt a szemében. Nem a mostani űrideál, nagy szemek, keskeny száj és újra csak az a fiús se melle, se feneke típus. Letti talán egy termékenységi istennő lehetett korábban. Magas volt ő is, dús hajzuhatagja ráomlott még dúsabb dekoltázsára. Minden porcikájában benne volt a gondoskodás, a féltő, őrző szeretet, ezzel együtt pedig a szeme állandóan huncutul csillogott, mindig készre egy kis mókára. Munkájáról nagy odaadással beszélt. Ezek a - földi viszonylatban talán a pumákra emlékeztető - nagymacskák, különleges intuíciós és empatikus képességekkel rendelkeztek, ráadásul rugalmasak, erősek és gyorsak voltak. Kiképzésük különböző fázisaiban vett részt a lány, attól függően, hogy a macskák védelmi pozíciót, vagy éppen egy elesett, esetleg idősebb ember szolgálatát választották. Nagy haszonnal alkalmazták őket az egészségügyben is. Sokat utazott Chi-re, ahonnét ezek a lények származtak. Önkéntesek voltak ők, boldogan vállalták hogy az idősek úgynevezett szeme, keze és lába legyenek, segítve őket, és a végsőkig kitartottak mellettük. Fontosabb nagyhatalmú személyek saját testőrségében mindig volt legalább egy macska is. Többek voltak ők, mint állatok, mégsem vágytak soha sem rendszerezett életmódra, se hatalomra. Mondhatni másokért éltek. Letti kipirult arccal lelkesen mesélt az élményeiről.
Mr. Long pedig azon kapta magát, hogy csüng a lány minden szaván, egyre több közös programba vonta be, egyre többször akart vele még több időt tölteni és ennek ellenére egyre többször hiányzott neki a lány. A szokásos reggeli kávéját együtt költötték el, majd a nap egy részét külön töltötték. Eleinte csak egy-egy esti vacsora-meghívás, mozi csúszott be, később tengerparti sétákkal tarkították az együttléteket. Soha nem fogytak ki a beszélgetések témáiból. Long már több bolygón járt, így volt mit mesélnie, Letti pedig az örök kérdező szerepét töltötte be. Kíváncsisága nem ismert határt. Egyfajta belső összhang alakult ki köztük, és a barátság csírája is utat tört magának. Letti csintalan szemével egyfajta görbe tükörrel szemlélte a világot, így nevetésben sosem volt hiány náluk. Nyugodt harmóniában telt el az egy hónap. A visszafelé úton megbeszélték, hogy később is keresik egymás társaságát.

folytatom...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése