Sajtos-snidlinges papucs

Az alig 2 évesem megáll a pékbódé előtt.

- Szia! - kiabál, integet.

- Szia, kérsz valamit?- néni kedvesen megkérdezi

- Igen!

- Mit kérsz? Kiflit?

- Nem!

- Hát akkor mit kérsz?

- Virágot! :)

Azt hittem viccel, DE NEM! Árulnak a pékségben virágot, fehér szirmos, narancssárga bibés: linzerkarika a neve! :D :D

Hozzávalók:
1 lap leveles tészta
2 tömlős sajt
1 kis reszelt trappista sajt
1 kávéskanál kukoricakeményítő
1/2 mokkáskanál só
snidling ízlés szerint
lekenéshez:
tojás, szezámmag

Receptet: itt találtam

Nagyon egyszerű, a sajtokat a fűszerekkel és a snidlinggel elkevertem egy tálkában.
A leveles lapot hosszában elvágtam, majd 4-4 téglalapot metszem ki belőle. Az téglalap egyik felébe jöjjön egy kanál sajtkrém, a másik felébe hosszanti csíkokat vágtam. Így:

Majd a csíkos oldalát ráhajtom a sajtos oldalra, és egy villával lezárom a papucsokat. 

Tojással megkenem, szezámmal megszórom. 

Sütöm, eszem. :)

Ricottás sütőtökös pogácsa

Adott egy kedves szomszéd, aki egyszer csak csenget. Kezében egy kis műanyagdoboz, benne a hús töltelékének maradéka, elfogadom-e? Hát persze.
Elővettem egy fagyasztott levelestésztát, olvadás után kiterítettem, korongokat szaggattam és megtöltöttem a kapott krémmel:
ricotta, sült sütőtökpüré, petrezselyem, só, bors és egy nyers tojás - arányokat nem tudom, kérdezzétek a szomszédot :)))
Egy másik koronggal befedtem, villával "kalapokat" képeztem, és megsütöttem. Sütés után eltűnt a kalap jellege, inkább pogácsa jellegű lett.
Fincsi vacsora kerekedett belőle.

Sütés előtt a kalapok:

Majd a készre sült pogik: 

Májas párnácskák

"A rózsák soha, egyetlen percre sem felejtik el, hogy szépségük a föld ajándéka. Annak is tudatában vannak, hogy amikor eljön az ideje, eltűnnek majd, magként hullanak vissza a földbe, és a föld csak azoknak a rózsáknak a magjait fogadja be, amelyek nem feledték el, honnan jöttek. Amikor csupasz lábunkkal érintjük a földet, a rózsák látják, hogy mi sem feledkeztünk meg a földről. És ők ezt nagyra becsülik."

Serdar Ozkan: A megtalált rózsa

Uzsonna vendégeim voltak, nekik készült ez a látványos pékáru. Ízletes falatkák, még a legkisebbek is megkóstolták. A receptet Illéskrisz konyhájában találtam.

Hozzávalók a töltelékhez: 
20 dkg csirkemáj
vöröshagyma
egy kevés csemegeszalonna
1 tükörtojás (nálam még két maradék fehérje)
só, bors, kakukkfű, snidling
2-3 evőkanál házi natúr joghurt (eredeti receptben mustár)

Hozzávalók a párnákhoz:
1 és 1/2 bögre liszt
10 dkg hideg vaj
só
1/4 bögre jéghideg víz
Lekenéshez 1 tojás sárgája
Szóráshoz szezámmag

A lisztet a darabokra vágott vajjal késes aprítóba tettem, és "vizes homok" állagúra kevertem. Majd egy tálba áttéve, sóztam és vizet löttyintve hozzá összedolgoztam. Vigyázat, nem biztos, hogy az összes víz kell.
Folpackba csomagolva betettem a hütibe. Én a tölteléket már előző nap elkészítettem.
Egy serpenyőben kiolvasztom a katonákra vágott szalonnát, ennek zsírjára jön a hagyma, és a máj. Mikor a máj kész, sózom és fűszerezem, hozzáadom a tükörtojást, és áttéve késes aprítóba a joghurttal krémesre keverem.
A tésztát kinyújtom vékonyra, majd egy derelye szaggató segítségével korongokat vágok ki, amiket megtöltök egy kiskanálnyi májas krémmel, és összezárva a formát alakul ki a félhold forma a recékkel.
Vajas papírral kikenek egy tepsit, rásorakoztatom a batyukat, lekenem tojássárgájával és megszórom szezámmaggal. 6-os fokozaton elkezdem sütni. Teljes lelki nyugalommal elköltök egy finom ebédet kedvesemmel, aztán egy érdekes beszélgetés kellős közepén nagy hirtelen felugrok és rohanok a  konyhába, az éppen megsült párnákat kikapni a sütőből :). (fél óra alatt kész)

Hokkaido kalács vörös áfonyával és csokilencsével

"A szerencse, Isten művészneve." Pál Feri atya

Karácsonyra meglepett a párom egy igazi Légli sütőtállal. :) Tudjátok, a gasztroangyalban "szereplő" piros kerámiákra gondolok.

Ugye, milyen gyönyörű?
Nekem a kedvenc színem a zöld, ezért nem volt kérdés a szín választás. Már amikor megkaptam, arra gondoltam, hogy kalács lesz az első, amit sütök benne.
Az 1 hónapnyi kórházi jelenlét nem kedvezett a tál kipróbálásának.
Telt múlt az idő, egyre inkább foglalkoztatott a gondolat, vajon milyen lenne benne ez a kalács?
Sütöttem már hokkaidot korábban is, akkor még nem töltöttem meg, s a tál amiben sült, kicsinek bizonyult, így eléggé kidomborodott belőle.

Hozzávalók:
60 dkg liszt 
2,5-3 dkg friss élesztő
3 dkg tejpor (helyette nekem 2 evőkanál burgonyapehely)
8 dkg cukor (nálam még egy csomag vaníliás cukor is)
1 mokkáskanál só
1 tojás
2 dl tej (nálam most kellett még hozzá, hogy lágy legyen a tészta)
2 dl tejszín
5 - 5 dkg csokilencse és vörös áfonya aszalvány

Elsőként a száraz hozzávalókat keverem el, én ekkor tettem bele kb. 5 dkg vörös áfonyát, és egy kevés csoki lencsét. Legközelebb, majd a feltekerésnél teszem bele a csokit, mert így a melegtől elolvadt, megszínezve ezzel a kalácsot, ami nem is lett volna baj, ha ezt szerettem volna. :)
Robotgéppel dagasztom. Duplájára kelesztem, majd 4 nagyobb és 2 kisebbrészre vettem, mert a sütőforma úgy kívánta. Hosszúkásra nyújtom, feltekerem, és belehelyezem a kerámiába. Előtte ki kellett volna kenni vajjal, no majd legközelebb...

Langyos tejjel megkenem, még hagyom kelni egy keveset, és először 7-es fokozaton, majd kb. 20 perc múlva 4-es fokozaton nagyjából 50 percet sütöm. Amikor elválik a forma oldalától, amikor szép barna a teteje, amikor beleszúrva száraz marad a kés, kész is a kalács. 

Túrós-mángoldos kenyérlángos

"Az életben nem az jelenti a tragédiát, ha nem éred el a célokat, hanem ha nincsenek céljaid."

Benjamin Elijah Mays

Az én kedves nővérkém felhív egyik este, és csak úgy ömlik belőle a szó, (mint általában, súgom halkan), hogy milyen fincsi mángoldos ételt ettek, és már hadarja is a receptet, gyorsan leállítottam, addig míg írószerszámot találtam és gondosan jegyzetelni kezdtem.

Hát akkor kezdjünk neki, szükségünk lesz:
pizza / kenyérlángos tésztára (gondolom mindenkinek megvan a tuti)
fokhagymára
egy kis tejfölre
negyed kg túróra
mángold levélre ízlés szerint, sok- és még több, aki szereti :)
vöröshagymára, kevés olajra
kevés sajtra

Én 50 dkg finomlisztet tettem a kelesztőtálamba, egy mélyedést nyomtam a közepébe, majd egy kevés tejet feltettem a gázra, amibe pici cukrot hintettem. Meglangyosítottam a tejet és fél élesztőt belemorzsoltam, majd hagytam, hogy szép dudorosra feljöjjön az élesztő.
A lisztbe daráltam egy kevés szőlőmagőrleményt, ez elhagyható, akinek nincs, akinek van, használja kenyér-pizza, és egyéb tésztákba, mert jót tesz a szervezetünknek. :)
Két evőkanálnyi olajat öntöttem a lisztbe, megsóztam, majd mikor feljött az élesztő, a mélyedésbe öntöttem a tejjel együtt. Kevés vizet tettem hozzá, és a robotgép dagasztó-rúdjával nekiláttam dagasztani. A tésztát pihentettem 40 percet, míg kb. duplájára dagadt.
Ekkor kinyújtottam gáztepsi méretűre, majd sütőpapírral bélelt tepsibe tettem.

Míg a tészta pihent, olajat hevítettem a gázon, rá az apróra vágott vöröshagyma, itt izzadt egy kicsit, jött mellé a szintén felaprított mángold, kb. akkor jó, mikor felére összeesik. Hagytam kihűlni, majd belemorzsoltam a túrót.

 A tepsibe lévő tésztát megkentem fokhagymás tejföllel, és eloszlattam rajta a mángoldos túrót.
Mehet is a sütőbe, kb. 1 óra kell neki, az utolsó 10 percben még meg lehet szórni sajttal, nálam ez elmaradt most. Aztán nincs mese, meg kell enni. :) Paradicsom cikkelyekkel az igazi.

Zöldfűszeres kalács

Vendégposzt.

Anyum készítette ezt hétvégére, gyakran készül, mert finom és kész.  Ahogy néha a párom fogalmaz, az alma nem esett messze... :)

Hozzávalók a tésztához: 
3 dl tej, 1 evőkanál cukor, 5 dkg élesztő, szokásos módon a langyos cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt
70 dkg liszt

1egész tojás  
1 tojás sárgája
1 kávéskanál só

Hozzávalók a krémhez: 
25 dkg puha vaj (nem helyettesíthető margarinnal!)
1 evőkanál szárított kapor
1 evőkanál szárított petrezselyem
1 evőkanál snidling
1 kávéskanál só
Természetesen sosem baj, ha van friss zöldfűszer, és lehet helyettesíteni másokkal is. Pl. bazsalikom, majoranna, oregáno...

Kicsit keményebb kelt tésztát készítünk, hamar megkel. A tésztát 2 cipóra osztjuk. Az egyiket vékonyan kinyújtjuk, a krém összetevőit jól kikeverjük, majd felét a kinyújtott tésztára kenjük és szorosan feltekerjük. Ostorfonással fonjuk a tésztarudat. A másik cipóból és a maradék krémből a fent leírt módon újabb kalácsot formázunk. Még egy kicsit hagyjuk kelni a tepsiben, tojással megkenjük a tetejét majd előmelegített sütőben sütjük. Magában, szőlővel, vagy éppen szalonnakockákkal isteni.

Ebatta ciabatta

Tudtátok, hogy Dávid igazából mivel ölte meg Góliátot? Neeem..., az már csak a cenzúrázott változat.
Dávid elment reggel őrizni a nyájat, és amikor falatozásra került a sor, elővette az anyukája által csomagolt ciabattát. Csakhogy az kőkeményre sült, majdnem beletörött a foga. Erre olyan, de olyan mérges lett, elindult dühében és csak ment ment, és a dühe csak nem akart elpárologni, észre sem vette hogy belesétált a csata kellős közepébe. Egyszer csak megtorpant, mert útját álta egy nagy melák. Nosza, Dávid mérgében hozzávágta a ciabattát, és Góliát eldőlt, mint egy zsák. Amikor aztán az emberek vállukra vették és úgy ünnepelték, ő maga csodálkozott a legjobban, mert a mérge olyan mérhetetlen volt, hogy nem is látta mit művelt igazából. Aztán anyukája volt megsértődve, hogy nem, az ő ciabattája nem kemény kikéri magának. Így aztán parittyára változott a legenda az utókornak. A történet ha bármi hasonlóságot mutatna a bibliaival az csak a véletlen műve. :)))

Hát nekem sikerült ezt a fegyvert megsütnöm. Azért nem tört el egy fog sem, csak a szájpadlásunk bánta egy-két karcolással. Hogy mit csináltam rosszul nem tudom. Mindenesetre a 12 óra kelés után átdagasztva semmi gond nem volt. Aztán még fél óra pihenés után a tészta egéssze ráragadt a kezemre és fogva tartott. Nagy mennyiségű liszt hozzáadásával tudtam csak levakarni, és formázhatóvá tenni. Megsütöttem, és fogyasztás előtt egy kis trükkel ehetővé varázsoltuk. Kis vízzel locsolva mikroban pár mp-re betéve felpuhult. A recept Dolce Vita oldalán megtalálható. Másoknak sikerült, nekem nem. Nem baj, majd legközelebb.

Hokkaido kalács - kötelező!

"A forma üresség, az üresség forma." Szív szútra

Már rég készültem arra, hogy kalácsot süssek, és erre tökéletes alkalom a húsvét. Több más blogon is az egekig dicsérték ezt a japánból idevándorolt péksüteményt, kíváncsi voltam valóban így van-e. Hát meg kell mondjam nem tévedtek. Csak legekben lehet beszélni róla. Foszlós, puha olyan, mintha a pékségből hoznám, csak sokkal jobb, mert hiszen saját.

A receptet több helyről vadásztam, elsőként a magyar Kenyér-Istennőt említeném meg: Limarát, de megnéztem Rita konyháját is.

Az én változatom a következő (csak pár dolgot változtattam alapanyag hiányok miatt):
60 dkg liszt (többen keverték rétes, vagy tönkölyliszttel, én nem tettem)
2,5-3 dkg friss élesztő
3 dkg tejpor (helyette nekem 2 evőkanál burgonyapehely)
8 dkg cukor (nálam még egy csomag vaníliás cukor is)
1 mokkáskanál só
1 tojás
2 dl tej (nálam 2 dl tejsavó-mascarpone készítés maradéka)
2 dl tejszín

Mielőtt bárminek is nekiállnánk az összes hozzávalót vegyük ki a hűtőből és egy kis ideig tartsuk szobahőmérsékleten.
A meleg cukros tejsavóban felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet elkeverjük a cukorral, a van. cukorral, a sóval és a burgonyapehellyel. Érdemes kelesztőtálba tenni a lisztet, először a száraz hozzávalókkal, majd hozzáadjuk a nedves elemeket, a felfuttatott élesztőt, a tojást és a tejszínt. Én robotgéppel kezdtem el dagasztani, gyönyörűen felvette az összes lisztet, és egy ruganyos, hólyagos, nem túl folyós tésztát kaptam. Már ekkor láttam, ez egy jó cucc. :) A tálat lefedve, duplájára kelesztettem.
Amikor megkelt, 4 egyforma részre vágtam és mindegyiket hosszúkásra nyújtottam. Feltekertem, és kivajazott formában még egy kicsit kelesztettem. Kevés tejjel kentem meg a tetejét és 180 fokon 40-45 perc alatt aranybarnára sütöttem.

Grissini - az olaszok ropija

"Nessun maggior dolore
che ricordarsi dell tempo felice nella miseria"

Dante: Inferno

Nincs annál nagyobb fájdalom,
mint a boldog időkre emlékezni nyomorúságban.

Már sok helyen olvastam róla...
egekbe magasztalták...
most megsütöttem, megkóstoltam...
de hát kérem, ezt mi magyarok ropinak hívjuk. :-)

Receptjét itt találtam. Rém egyszerű, csak ismételni tudom:

16 dkg liszt
1/2 mokkáskanál só
1 mokkáskanál sütőpor
2 evőkanál olívaolaj
8 ml víz

A száraz hozzávalókat elkeverem, majd egyenletesen adagolva a vizet és az olajat sima tésztát gyúrok, kinyújtom és derelyevágóval hosszú csíkokra vágom, kicsit sodrom a csíkokat, majd olajjal kikent tepsiben 200 fokon sütöm. Lehet bolondítani szezámmaggal, sajttal, medvehagymával, a lehetőségek tárháza végtelen.