Pótharaszti erdei játszótér

Ha valaki Monor közelében jár, érdemes elautózni Csévharaszton át a Pótharaszti sétaerdőhöz.
Itt található egy erdei játszótér, tűzrakóhely, esőbeálló kemencével, egy artézi kút, pihenő hintapad, több túraútvonallal. Mi gyakran járunk erre, és eltöltünk egy kis időt a friss levegőn, játszanak a gyerekek, béke van, nyugalom, madárcsicsergés. Kinti budi. :)

Ez a csodálatos szoborcsoport fogad minket a bejáratnál:

Cantata Profana: 

A kilenc csodaszarvas

Volt egy öreg apó. Volt néki volt néki kilenc szép szál fia, 

nem nevelte őket, csak erdőket járni csak vadat vadászni, 

és addig-addig vadászgattak addig: 

szarvassá változtak ott a nagyerdőben. 

És az ő szarvuk ajtón be nem térhet csak betér völgyekbe.

A karcsú testük gúnyában nem járhat csak járhat dombok között.

A lábuk nem lép tűzhely hamujába csak a puha avarba.

A szájuk többé nem iszik pohárból csak tiszta forrásból.

A játszótér: 

Erdészlak:

Egy magasles, kisemberkével:

Az esőbeálló kemencéje, itt több pad és asztal is helyet kapott:

Az esőbeállóból a kilátás a hintapadra és a játszótérre:

Itt jártunkkor tartottak már klub összejövetelt, sokadik érettségi találkozót, Erzsébet tábort, esküvőt: 

Csak mondom...

"Egy-másfél óránál rövidebb idő alatt Franciaországban kizárólag a nagyvárosok környékére települt  gyorséttermekben vagy a ritka McDókban, ahogy itt a McDonald's-okat becézik, lehet étkezni. És a franciák nemcsak ahhoz ragaszkodnak, hogy minden élelmiszert a saját szezonjában fogyasztanak, hanem lehetőleg nem esznek a kocsiban, vagy menet közben az utcán, valamint nem sértik meg azt az alapelvet, hogy ebédidőben ebédelünk, vacsoraidőben vacsorázunk, és közben legfeljebb a gyerekeknek jár valami apróság a tanítás befejezése után. Ez utóbbi együtt az étkezés terén tanúsított mértékletességükkel és élelmiszereik jobb minőségével, magyarázatul szolgálhat arra, hogy az elhízás itt nem általános probléma, mint az Egyesült Államokban."


Részlet Michael S. Sanders: Versenyben Provence-szal című könyvből