"Már korán reggel a kezébe vette azt a hat vödröt, amelyben a vizet tartották és lement a föld alatti víztározókhoz, ami az ő lakásukhoz és a szomszédos négyhez tartozott. A vízhordás mindig is az ő feladata volt, és Cunomar legtöbbször végtelenül utálta - mint minden mást is, aminek köze volt Rómához. Az ő világában, abban a világban, amelyet az istenek teremtettek, a víz Nemain ajándékának számított, patakokban és folyókban ömlött tova, vagy pedig Manannan birodalmából érkezett hozzájuk, aki a végtelen tengereket uralta. Az ember minden alkalommal hálát adott az isteneknek, amikor vízhez ment, és úgy bánt vele, mintha kincs volna, és a források sosem száradtak ki. Rómában ezzel szemben hatalmas vezetékeken vagy csöveken érkezett a víz, és egyenesen a gazdagok házába vagy a nyilvános fürdőkbe jutott. A szűkölködőknek, mint amilyen Cunomar és családja is volt, vagy akik nem laktak egyetlen fürdő közelében sem, maradtak a víztározók és a kutak, amelyek mind magántulajdonban voltak, és ha az ember nem fizetett a használatukért, magának kellett vinnie a vizet. Mindenesetre a kisfiú szemében ez is csak egy újabb bizonyítéka lett annak, mennyire fösvények a rómaiak, és mennyire eltávolodtak az istenektől."
Manda Scott: Boudica, a Bika látomása
Kaptam szomszédasszonyomtól nyársakat, így megvolt az ötlet mi legyen a múlt hétvégi ebéd.
Én ezzel a névvel ismertem meg, de hallottam már úgy, hogy csirke íjászmester módra.
Ezután egyfajta sörtésztát keverek ki a következő alapanyagokból:
15 dkg liszt
2 tojás ( kettéválasztva és a fehérje habbá verve)
só
2 evőkanál olaj
2,5 dl sör
A lisztet az olajjal a tojássárgájával és a sörrel jól kiverem, majd a tojás fehérje habot lassanként hozzáadom. Jó sűrű tésztát kapok, amibe belemártom a nyársakat és bő, forró olajban kisütöm.
Sok lesz a tészta, így én a maradék csirkemellet csíkokra vágtam és azt is kisütöttem, majd miután még mindig maradt sörtészta, csak simán magában öntöttem az olajba, kisebb nagyobb kör alakban, így is lett még 3 pogácsa.
Idő már nem volt tálalás fotóra, mivel az éhes szakács bekosztolta az egészet, de az utolsó falat előtt még egy kattintás sikerült:
Ja igen, ma Rómában nem kell fizetni az vízért, nincs olyan, hogy vízdíj. Érdekes.
Írországban sem. Alanyi jogon jár. Csak nálunk, a vizek országában kell fizetni. Világviszonylatban a 2. vagy 3. legdrágább vízdíjat.
VálaszTörlés