Marcella messze földön híres dió tortája

DoromBéni egy nagy lapos kövön sütkérezett egy tucat gyíkocska társaságában, és persze Gyuszi Nyuszi, és Marci, a mókus sem hiányozhatott a patak parti iddogáló helyről. Nagy sztorizgatásokban voltak éppen, amikor Marci ezt mondta,
-Igen, ez akkor történt, amikor az asszony megsütötte a ...
-Tudjuk, a MESSZE FÖLDÖN HÍRES DIÓ TORTÁJÁT! - kiabálta Gyuszi és Béni. Béni még egy mérgeset csapott is a farkával, mire a gyíkocskák eliszkoltak.
-Most miért? - tárta szét a mancsait Marci.
- Kedves barátom, már annyit emlegetted ezt a tortát, de enni még nem ettünk belőle. Tudod, amikor húsvétkor megsütöttük a répatortát, akkor is mondtad. - Szólt Nyuszi.
-Valóban? - kérdezte Marci megszeppenve.
Ekkor ért a patakhoz Cukorka, a cicalány (rendes nevén Cukorborsó, de a faluban mindenki így becézi: Cukorka), és lihegve mondta.
-Gyertek gyorsan, Matildának kisborja lett, Reszkess, már teleugatta a falut a jó hírrel.
Szedte lábát a nyuszi, de még hátrakiáltott - Te, Marci, szólj az asszonynak, ez az igazán jó ok az ünneplésre!- és már futott is üdvözölni a kis közösség új lakóját.
Így esett, hogy Reszkess, a németjuhász portáján nagy sürgés-forgás volt a hétvégén. Matilda gazdasszonya unokázni ment a városba, miután a helyi állatorvos megnyugtatta, a kisborjú jól van, Matildával egyetemben.
-Marci, drágám, akkor ellenőrizzük, minden itt van-e a sütéshez- mondta Marcella, kissé félve, hiszen emberlakon még soha sem sütött.
Rozi, a tyúkanyó felajánlott 3 tojást, Karcsi, a molnár kutyája biztosította a 260 g lisztet. Hanna és Panna, a két kisegér kimért egyszer 150 g, majd még 60 g cukrot, Katica hozta a 3/4 csg sütőport, Matilda szívesen adott 1,15 dl tejet, hiszen van elég a kis Bimbónak. Még kellett 1,15 dl étolaj, és 1-1,5 evőkanál cukrozatlan kakaópor. Hanna és Panna a liszttel elkeverték a kakaót és a sütőport. Cukorka felajánlotta, hogy összeállítja a tésztát. (Tészta recept: Tálalótól)

A tojásokat szétválasztotta, és a fehérjével felverték az 60 g cukrot, A sárgájával meg a 150 g cukrot. Ehhez jött a tej és az étolaj, majd a lisztes keverék (liszt, kakaó, sütőpor). A végén már csak fakanállal óvatosan hozzákeverte a felvert tojásfehérjét is. Egy 24 cm-es kapcsos tortaforma aljára kör alakú sütőpapírt tettek, erre halmozták a tésztát, és 4-es fokozaton 45 percet sütötték. (180 fok 30-35 perc, tűpróbával egy jobb sütőben) Közben Marci és Marcella, sőt még Ropi is, a gyermekük, bontotta és darálta a diót,
Marcella aztán a krémnél ismét átvette az irányítást.
3,5 dl édesített cukrászhabot felvert jó keményre, ebbe öntött (kb. 20 dkg) darált diót, amibe kevert Hanna 2 evőkanál cukrot. 10 dkg olvasztott vaj is került bele, no meg 2 lötyintés rumaroma. Na jó, egy csipetnyi fahéj sem fog ártani bele. Cérnával elvágták a tortát 2 helyen, így 3 lap keletkezett.
Marcella nagy szakértelemmel megtöltötte a tortát, 3 egyforma részre osztva a krémet, 2 rész a belsejére, 1 pedig a díszitéshez.  Egyenlőre az oldalát igen, de a tetejét még nem vonta be a diókrémmel. Ekkor alul-felül megfogta a tortát, oldalra fordította és forgatta, miközben Marci darált diót szórt az oldalára, ami a krémbe ragadt. Igazán látványos lett.
Ezután fedte be a tetejét is. A maradék 1,5 dl cukrászhabot is felverte, habzsákba töltötte a díszitéshez. Marcella igazán elégett lehetett, a torta fenséges lett. Mindenkinek jutott belőle, és dicsérték is rendesen. KoromBéni bajszán egy kis maradék habbal szunyókált az ablakpárkányon. Gyuszi Nyuszi hátba veregette barátját Marcit és így szólt:
-Most már értem miért hívod ezt messze földön híres diótortának.