Áldás

Papp Lajos szívsebész előadásán hangzik el ez a régi magyar Áldás.

"Áldott legyen a szív, mely hordozott,

és áldott legyen a kéz, mely felnevelt.

Legyen áldott eddigi utad, 

és áldott legyen egész életed.

Legyen áldott benned a fény, 

hogy másoknak is fénye lehess.

Legyen áldott a nap sugara, 

és melegítse fel szívedet,

hogy lehess meleget adó forrás

a szeretetedre szomjasoknak, 

és legyen áldott támasz karod,

a segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad, 

minden hozzád fordulónak.

Legyen áldást hozó kezed, 

azoknak, akik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,

légy vigasz a szenvedőknek.

Légy te áldott találkozás, 

minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár

minden hibád, bűnöd, vétked,

Hiszen aki megbocsátja,

Végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás, 

fájdalomban, szenvedésben,

örömödben, bánatodban

Bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,

őrizze meg kedvességed,

őrizzen meg önmagadnak,

és a téged szeretőknek."