Répatorta 2.

Hol is tartottam? Ja igen, a recept. Hát jó legyen nektek Nyúl! :)

26-os tortaformában gondolkozzatok Kedveseim! Ezt a receptet egy nagyon kedves és vendégszerető Nyuszi osztotta meg velem az alábbi formában:
A baromfiudvarban összetartó népek élnek, így Rozi, tyúkanyó felajánlotta 4 tojását a tortához. DoromBéni, az éltes kandúr csent a házból olajat (1 és 1/4 bögrényit). A szomszéd molnár kutyája Kuvasz Karcsi némi velős csontért hajlandó volt finomlisztet hozni (2 bögrényit). Katica, a bogár kisebb mennyiségekre szakosodott, és nem utolsó sorban repülni is tudott. Így az ő feladata lett a következők beszerzése a konyhából: 2 teáskanál sütőpor, 2 teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1/4 teáskanál só. Gyuszi Nyuszi kiment a kertbe és kihúzgált 6-7 közepes méretű sárgarépát, ha éppen nem felelt meg a méret az ízlésének, akkor elrágcsálta azokat. Marci barátja a közeli erdőből gyakran meglátogatta.
 -Szevasz, Gyuszi, mi a pálya máma? Répa-rekord döntögetés?-kérdezte Marci.
-Nem, a csajok tortát akarnak sütni, csak sehogy sem találok megfelelő méretű gyökeret hozzá.-kacsintott Gyuszi barátjára.
-Hát akkor te is úgy vagy, mint nálunk az asszony, mikor a messze-földön híres diótortáját süti. Kétszeres mennyiségű csonthéjast bontok, mert közben elkóstolgatja. -nevetett Marci nagyot.
-Jujujj, jut eszembe, hát engemet megbíztak még egy feladattal!-kiáltott Gyuszi.
-Kérnék tőled egy kis diót a tortához, nem kell sok éppen csak 1 bögrényi. Aztán gyertek el ti is vasárnap amikor felszeljük a tortát.
-Rendben, haver! -és már el is iszkolt a mókus, mert nagy dumagép volt, és muszáj volt az egész erdőben elmesélnie, mire készül a faluszéli kis majorság állatsereglete.
Amikor is már majdnem minden hozzávaló rendelkezésre állt, már csak egy terv kellett, mikor osonjanak be a házba. Cukorborsó, a cica, aki mindig figyelt, megjegyezte, hogy vasárnap hosszú mise lesz, hiszen Húsvét vasárnapja lesz. Az állatok nagy tisztelettel hallgatták Cukorkát, (hiszen csak így becézték) fogalmuk nem volt róla mi is az a Húsvét, de nagyon fontos dolog lehet, hiszen a ház asszonya már hetek óta suvickol, seper, mos és tereget egyfolytában. Aztán eljött a vasárnap reggel. Az Úr és felesége ünneplőben elvonultak a templomba. Több se kellett állatainknak.
Kuvasz Karcsi, aki majdnem olyan okos volt, mint az apja Pali bácsi, irányította a többieket, sőt azt is tudta mit hol tartanak a konyhában. Cukorka kapott két tálat, egy kisebbet és egy nagyobbat. A kisebbe került az olaj, és a tojás, ezt Lilli, a lúd gyors szárnycsapásokkal összedolgozta. A nagyobb tálba Cica összekeverte a lisztet, a cukrot, (1 és 1/2 bögre), a sütőport, a fahéjat, a szódabikarbónát és a sót (1/4 teáskanál). Ekkor a kis tálban elkevert tojásos olajat hozzáöntötték a nagy tálhoz. Hanna és Panna, a két kisegér reszelte a répát, Marci pedig eljött darálni a diót, mivel ő ebben az igazi szakmókus. Hopp, egy narancs is előkerült a konyhapultról, Panna ennek a héját is lereszelte.
Cukorka jó alaposan összedolgozta a nagy tál tartalmát, majd belekeverték a reszelt répát (2 és 1/2 bögre), benne a narancs héjával, és a darált diót is. (Marci szerint a dió kicsit megpörkölve és durvára vágva jobb lett volna, de hát a többieknek nem volt ilyen erős a foga). Rozi eközben felmelegítette a sütőt 180 fokra, és a tortaformát kikente és ki is lisztezte. A formába került a massza, szépen elegyengették, 40-45 percig sült. Fogpiszkálópróba után, várták hogy kihűljön a sütemény.
Időközben Reszkess, a nagy németjuhász, aki két házzal arrébb lakott, ugatni kezdett. Ez volt a jel!!
Jaj, jaj, jön a gazda és a gazdasszony, és mi még nem készültünk el, most mi lesz!!!!
Az összes állat pánikba esett, kiabált, fel-le futkározott, hadonászott, jajveszékelt.
-Hrrr!-morgott Karcsi, mire mindenki csöndbe lett. Ide figyeljetek, már nincs időnk visszamenni a helyünkre, ezért a következőt javaslom: álljuk körbe a tortát, és nézzünk nagyon ártatlanul, ez mindig bejön. Így aztán Karcsi mellé állt DoromBéni és Cukorka, a cicák mellé Rozi és Lilli, Gyuszi és Nyuszi, majd Hanna és Panna, akik reszkettek félelmükben és Marci aki nagy szemekkel várta első találkozását az emberekkel.
Nyikorgott az ajtó és belépett a háziasszony. -Uram segíts!-kiáltotta, mikor a szeme elé tárult a kurta-furcsa látvány. Majd beleszagolt a levegőbe (a torta illatozott merészen), és elnevette magát.
-Jer be uram, hát az állatok kedveskedtek nekünk egy kis meglepetéssel!
Ekkor esett le az asztalról Nyuszi féltve őrzött családi szakácskönyve. Az asszony felvette és elolvasta a receptet, látta, hogy még nincsen befejezve a torta, így megengedte az állatoknak, hogy benn maradjanak a házban, még az egereknek is, akik hangosan cincogva bujkáltak a cicák farka alá.

Így hát az asszony 10 dkg vajat kikevert 1 tömlős krémsajttal (natúr camping, mackó)  és fokozatosan adagolta hozzá a cukrot (1 és 1/2 bögre) és a narancs levét. Ezzel kente meg a torta tetejét. Majd felszelte, és kiosztott mindenkinek egy-egy szeletet.
Ezt az ünnepet évekig emlegették, de a mai napig se tudnak rájönni, honnét tudták az állatok, hogy húsvét volt aznap.