Egyszerű kevert tészta ünnepi ruhába bújtatva

"Haladj bátran, egyre mélyebben az erdők közé. A fák alatt itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt. De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak."

Wass Albert

Söjtöri diós néven szerepel a receptes füzetemben ez a kevert tészta, és már régen szerettem volna megsütni. Hétvégén volt szerencsém a ráckevei piacon járni, ahol egy kedves néni végre nem arany áron adta a pucolt dióját. Vettem is nála. Csak fél adagban sütöttem, mert nem a nagy tepsibe tettem, hanem 24 cm-es tortaformába, és még meglocsoltam házi karamell öntettel, így lett egy elegáns adventi deszert belőle.

Hozzávalók 1/2 adaghoz: 
2 tojás szétválasztva
1 bögre cukor
1 bögre tej
1 bögre darált dió
2 bögre liszt
1/2 csomag sütőpor
1/4 dl étolaj

A lisztet a sütőporral és a dióval elkevertem. A tojásfehérjét egy nagyobb tálban felvertem adagolva hozzá a cukrot, majd a tojás sárgáját, aztán felváltva a száraz hozzávalókat és a tejet, olajat, amíg el nem fogytak.
A tortaforma alját kikentem vajjal, liszteztem és beleöntöttem a masszát.
Megsütöttem. Tortaszeleteket vágtam és karamellel locsolgattam.
A barna tortán jól mutathat karácsonykor a forma kiszúróval készített fehér marcipáncsillag is.