"Ehhez azonban meg kell tisztítania a lelkét, ezért mindig ahhoz a 4 erőhöz folyamodik, amely vezeti őt az útján: a szeretethez, a halálhoz, a hatalomhoz és az időhöz. Szeretni kell, mert minket is szeret az Úr. Tudomásul kell venni a halált, hogy jobban megérthessük az életet. Harcolni kell a gyarapodásért - de anélkül, hogy beleesnénk az ezáltal elérhető hatalom csapdájába, amiről tudjuk, hogy nem ér semmit. Végül, pedig el kell fogadnunk, hogy a lelkünk, bár örökkévaló, jelen pillanatban az idő hálójában vergődik, annak pedig megvannak a maga korlátai és lehetőségei."
Paulo Coelho: A győztes egyedül van
Az édes verziót már leírtam a magyar-mascarpone posztnál. Ez a sós változata. Eredetileg pácolt sajtgolyókat szerettem volna készíteni, de hiába csöpögtettem 3 napig a tejfölt, nem lett annyira formázható, mint szerettem volna.
Hozzávalók:
1 nagy doboz 20%-os tejföl
géz, vagy egy darabka organza anyag
szűrő, tál,
2-3 napnyi idő
A poharas tejfölt megpróbálom egyben kicsapni egy előzőleg gézzel kibélelt szűrőbe, ami alá tettem egy tálat, hogy a savónak legyen hova kicsöpögni, és a tetejét lefedtem egy tányérral, hogy a hűtőben töltött napok alatt ne vegyen magához idegen illatokat. 2-3 nap elteltével a tálban felgyűlik az un. savó, amit lefagyasztottam későbbi felhasználásra (kelt tésztába ideális). Felül, a szűrőben maradt egy natúr, semleges ízű krémsajt.
Házi krémsajt fűszeresen
Kettévettem az elkészült natúr krémsajtot (ha biztosan tudjuk, hogy nem édesen akarjuk felhasználni, a csöpögtetés előtt megsózhatjuk a tejfölt). Az egyiket apróra vágott fokhagymával és bazsalikommal, a másikat medvehagymával ízesítettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése