Van amikor így érzek...
" Nekem ez a hely már nem mond semmit, nekem ez a hely egy rémálom,
Nekem ez börtön, ooh, ragad a körmöm alá vakolat, tégla, máz,
ahogy kaparom 10 ujjal ki a fényre, nincs nappalom se éjszakám.
Nekem ez a hely egy kényszerzubbony, nekem ez a hely egy zártosztály,
Nekem ez börtön, ooh, feszül a bőrömön egy tetovált sorszám."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése