2017. február 23., csütörtök

Teaidő




Kekszeket varrtam a teafilterek mellé. Lányom hozta is a teadobozt megkínálni a mai vendégeinket.

Lányom tegnap kifejezte abbéli vágyát, hogy tojást főzzek neki, így gondoltam mielőtt lyukra futnék, érdeklődöm:

-Mit kérsz reggelire?
-Vacsorát!   :)

Hát így vagyunk mi, megtanítjuk a gyermekkel, hogy reggeli, ebéd, vacsora, de hát hogy lehet megkülönböztetni, mikor mind a három eseményen eszünk, ki érti ezt? :)

Dupla-csokis, kávés és vaníliás kekszek: 


gyümölcs és zöld teák: 





Egy kis vendégvárás, babamódra: 



2017. február 21., kedd

Krumpligombóc leves



"Kérjük Urunkat: adja meg, hogy szívéből szívünkbe nagy folyó fakadjon, sötét éjszakában pislákoló hitünkből sok-sok gyertyaláng szülessen, és bármilyen maszatos arcban, elesett lényben is gyermekeink  Istenre találjanak! Adja meg, hogy az élethez hajolva, a kicsiket gyámolítva, a gyengék hibáit eltűrve, a kereszt alatt görnyedezve, mosolyogva, újrakezdve mindig-mindig Istent szolgáljuk, én is, te is és a gyermekeink is!"

Böjte Csaba

Ha már unod a sima zöldséglevest, akkor ez a te posztod!

Hozzávalók: 
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
4-5 krumpli hámozva megfőzve, krumplinyomón átnyomva kb.20 dkg legyen
1 tojás
4 evőkanál liszt
só, bors, ételízesítő
opcionális: 
kolbász
kakukkfű
tejföl

A vöröshagymát és a fokhagymákat megpucolom, felaprítom, kevés olajon üvegesre pirítom. A répákat megszabadítom zöldséghámozóval a héjától, és felkarikázom. A hagymákhoz öntöm, kicsit lepirítom, majd felöntöm zöldségalaplével (ennek hiányában, sós vízzel amibe leveskockát, vagy ételízesítőt teszek). Közben egy másik lábosban felteszem főzni sós vízben a meghámozott felkockázott burgonyát. Mikor kész, krumplinyomóval összenyomom, ráhalmozok 4 evőkanál lisztet, és összedolgozom egy tojással és némi sóval. Vizes kézzel diónyi golyókat formázok, és a már majdnem kész zöldséglevesbe teszem. Amikor feljött a tetejére, kész is. Ha fel akarom túrbózni, még jöhet bele pár karika kolbász, és kakukkfű, és a végén be is habarhatom egy kis tejföllel.

Miközben írom ezt a bejegyzést, idejön hozzám az én kis háromévesem, és azt mondja:
-Légy boldog!
Én meg erre agyon puszilgatom. :)))

2017. február 19., vasárnap

Házi aszalt szilvás puszedli szelet

"Én a gyerekbe fektetem be a pénzem, zsíros kenyér meg kakaó formájában, és az kamatozik, bármilyen inflációt túl tud élni. Ha nem sokat bosszantom azt a gyereket, akkor talán majd ő fog taszigálni engem a tolószékben."

Böjte Csaba



Készült a lánykámnak pár teafilter, amit magam varrtam, jó kis teadélutánokra. :) Modeszta ihletett meg.  A képeken ezeket is láthatjátok. Mi főleg a gyümölcsteákat kedveljük, meg hát nőuralom van, ezért a rózsaszín és árnyalatai, de azért egy két zöld tea is gazdára talál, ha valaki azt szereti. :D
Kedves barátnőmtől kaptam a teafilter tárolót, egy horgolt tál formájában. Tökéletes teadoboznak.



A receptet Juditka konyhájában találtam, és mivel kaptam egy jó adagnyi aszalt szilvát magostól, egyből erre a sütire gondoltam. Jó puha volt a szilva, simán kézzel ki lehetett nyomni a magokat.

Hozzávalók: 
2 db tojás
12 dkg barna cukor
5 dkg méz
12,5 dkg sertés zsír vagy puha vaj
1 narancs reszelt héja
15 dkg liszt
0,5 dl tej
2 tk mézeskalács fűszerkeverék
csipet só
1 tk szódabikarbóna
20 dkg aszalt szilva (lehet kicsit több is)

Tetejére a csokimázhoz: 
10 dkg étcsokoládé
2 ek étolaj

A zsírt és a mézet összeolvasztottam, a tojást kikevertem a cukorral (én kézi habverővel csak), majd az egészet összekevertem a száraz hozzávalókkal (liszt, fűszerek, narancshéj, szódabikarbóna). A végén belekerült az apróra vágott gyümölcs is. Amikor az egészet jó alaposan elkevertem, még nyakon öntöttem a tejjel. Egy kisebb tepsibe kentem a masszát, amit előtte sütőpapírral béleltem.
180 fokon 30-35 perc alatt készre sül.  Amikor kihűlt bevontam az olajjal elkevert olvasztott csokival. Tényleg olyan, mint a puszedli. :)


2017. február 8., szerda

Gerinc oszlop és a kínaiak

A legkisebb ugrifülessel kiropraktőrhöz járunk-többes szám-mivel ő még önállóan nem megy sehova. :)
Ott láttam ezt a kiírást, és egyből el is kértem. Nagyon megtetszett, hogy a kínaiak csigolyákra felosztva meghatározzák, mi lehet a pszichés oka egy esetleges megbetegedésnek, elváltozásnak.

Pszichés problémák szegmentumonkénti felosztása - kínai medicina alapján

C1 - Félelem, zűrzavar. Véget nem érő belső vívódás
C2 - Nem akar tudni. Kiegyensúlyozatlan
C3 - Bűntudat, mártírság
C4 - Elfojtott harag, megkeseredettség
C5 - Elutasítja a magában rejlő jót
C6 - Túlterhelt. Hiányzik belőle a rugalmasság
C7 - Nem tudja kifejezni önmagát

Th1 - Bezárkózik az élet elől
Th2 - Érzéketlenség, "bezárt szív"
Th3 - Mély, régi "sebek" miatti kifejezési képtelenség
Th4 - Kutakodás mások hibái után
Th5 - Düh roham
Th6 - Félelem a jövőtől
Th7 - Megtagadja magától az élvezetet
Th8 - Csőd rögeszméje, ellenáll a megoldásnak is
Th9 - Gáncsoskodás másokkal
Th10 - Vonakodás a felelősségvállalástól
Th11 - Félelem a kapcsolatoktól
Th12 - Szeretettől fél, és bizonytalan vele szemben

L1 - Bizonytalanság
L2 - Nem lát kiutat, tehetetlenség érzése
L3 - Szexualitás megtagadása
L4 - Elégedetlen önmaga társadalmi helyzetével
L5 - Elégedetlenség, aggódás a karrier miatt

Keresztcsont
Szellemi "öregség", csökönyös harag


2017. január 30., hétfő

Harmadik

Három gomb a tunikáján, három anyajegy, és három szál gyertya a tortán. :)
Ó igen, eltelt röpke három év. Túl gyorsan, mintha csak egy pillanat lett volna.
Amíg a világ keleti felén a kakas éve kezdődött el, mi egy kicsit előrehozva, most szombaton ünnepeltük meg a nagyobbik születésnapját. Tematikus buli lett, a nagy kedvenccel, Pocoyoval. :)
Beszéljenek innentől már a képek:

A bejárati ajtón ez a felirat fogadta a vendégeket (a miheztartás végett), lentebb pedig a pom-pom-os Pocoyos-girland:


Nekem nagyon tetszett a színes dekoráció, még Bogyó és Babócás lufik is voltak, hatalmasak:


A sütik is kaptak Pocoyo-s beleszúrót, és színezni is lehet:


Pohárgyűrű, mert az KELL! :)


A torták, (bal felső gesztenye, jobb felső túró, és a CSOKIS fatörzs):


Isten éltessen kis Kincsünk még sokáig!

2017. január 29., vasárnap

Diétás tükörtojás

Készítettem a lányomnak a játék serpenyőjébe egy kis játék tükörtojást.
Ha már játszunk, megkérdeztem tőle félig viccesen:
-Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás?
Ő egyből kivágja:
-Kakas! :)

Így indult nálunk a kakas éve! :)






2017. január 24., kedd

Tésztasalátám

"Úgy galoppozunk az életen keresztül, mint a cirkuszi mutatványosok, akik két egymás mellett száguldozó lovon egyensúlyoznak - egyik lábunk a "sorsnak"  nevezett lovon pihen, míg a másik a "szabad akarat" lován. A kérdés, amit naponta fel kell tenned magadnak, "melyik melyik?" Melyik az a ló, amelyik miatt nem kéne aggódnom, hiszen nem én irányítom, és melyik az, amelyiket minden erőfeszítésemet bevetve kell kormányoznom?"

Ízek, imák, szerelmek

Hozzávalók:
500 g penne megfőzve sós, olívaolajon vízben
4 csirkecomb kifilézve, kisebb darabokra vágva, és csirkefűszersóval megsütve serpenyőben, apróra vágott vörös-ill fokhagymával
1 vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
brokkoli párolva
sárgarépa julienre vágva és blansírozva (forró vízben pár percig főzöm, majd jéghideg vízbe teszem)
pirított hagyma
szójaszósz, 
tökmagolaj
só, 

Elsőként a zöldségeket készítem el, a brokkolit párolom, a répát blansírozom. Egy nagy wokban kisütöm a húst, és mellette kifőzöm a tésztát.
Amikor kész a hús, beleteszem a zöldségeket, és ráborítom a tésztát. Jó alaposan elkeverem, miközben bőven meglocsolom szójaszósszal, a végén egy evőkanál tökmagolajat is keverek bele.
A tetejét megszórom pirított hagymával. Langyosan tálalom.




2017. január 21., szombat

Álom

Beköszöntött a tél. Fentről elég félelmetesnek tűntek az égbe karmoló toronyházak, a városok forgalmas útjain száguldozó autók serege. A hópihék összefogózva ugráltak le, kissé gyávák voltak, hogy ebbe a sűrűn lakott városba szálljanak alá. Ezért aztán aki korán ébredt, hatalmas pelyheket láthatott, ha kinézett az ablakon.
Józsi bácsi arcára barázdákat rajzolt az idő. Reszketeg kezével elhúzta a függönyöket a szobában.
Képes volt gyermeki csodálattal jó negyed óráig bámulni a havazást. Közben fontolgatta, mit tegyen.
Elég-e csak elsöpörni a frissen esett havat, vagy lesz annyi, ami már lapátolást követel. A lapátolás gondolatára derekába nyillalt a fájdalom. Döntött. Kómotosan készülődni kezdett. Tejet melegített, majd a régi kenyérből egyforma kockákat szórt a gőzőlgő bögrébe. Sok éve már ezzel kezdi a napot. Mindig van otthon régi, és új kenyér. Új kenyér, friss, ropogós a főétkezésekhez, és régi, szárazabb, aszottabb, mint ő maga: a reggelihez. Jóízűen evett, mint aki királyi lakomát falatozgat.
Negyed óra múlva már vízhatlan kabátban, bélelt bakancsban, seprűvel felfegyverkezve végezte a hajnali tornagyakorlatot. Mire végzett a nap is felkelt.
-No, te is felébredtél? - kacsintott felfelé a bácsika.
A végére alaposan kimelegedett és el is fáradt.Kivette a napi sajtót a postaládából, és besétált a házba. Húzta, húzta az ágya magához.
-Ej, hát mit hoz még ez a fránya öregség? - pöffögött - az éjjeli álmatlanságot már megszoktam, ebéd utáni csendes pihenő, rendben, de délelőtt lefeküdni, micsoda dolog!
Kávét főzött, leült és elolvasta a híreket. Majd becammogott a szobába, és bekapcsolta a számítógépet. Akkurátusan ellenőrízte, összehasonlította a híreket az újságban olvasottakkal. Mérgelődött egy sort, micsoda egy világban élünk, hogy igazodjon ki az ember ezen az összevisszaságon.
Unokája "kütyütudós" volt -ő találta ki ezt a nevet, mert az informatikus túl idegen volt neki-, és addig-addig rágta a fülét, míg megtanította a "kütyü" használatára. Nem bánta meg, sőt.
Csengettek. Magára kanyarította szürke gyapjú kardigánját, és kinyitotta a bejárati ajtót.
A futár meghozta az ebédjét. Váltott vele két-három mondatot, majd elköszönt tőle.
Ebéd után aztán megengedte magának a pihenést.
Álmot látott.
Állt a fátyolos hóesésben és kirajzolódott egy hosszú, kanyargós lépcső, ami pelyhekből állt össze, és az égig ért. Elindult felfelé, majd félúton így gondolkozott.
- Minek nekem ez a grádics, minden tagom sajog, liftet szeretnék inkább.
Abban a szent pillanatban a lába előtt megjelent egy igazi jéglift. Átlátszó falai voltak, és gyönyörűen csillogott. Ahogy beszállt lepillantott a városra, ahol eddig élt. Hó takart be mindent. Elfedte a bűnöket, a koszt, az unalmat. Széppé, ártatlanná varázsolt mindent.
Amint felért, meglátott egy kaput. Elképzelése szerint itt Szent Péternek kellett volna állnia.
Ehelyett egy sárga cetli éktelenkedett a közepén.
-Kedves Józsi bácsi, dolgom akadt, a kapu érmével működik, ha bedobod a mennyei érmét, automatikusan kinyílik. Benn találkozunk, üdvözlettel: Szent Péter
-Mi a fene! - modernizálunk, fejlesztünk, újítgatunk! - egy kis mormogás még ide is belefér, de igazából tetszett Józsi bácsinak,amit látott.
- No, jól van, de hol van az az érme?-nézelődött körbe. Meglátott az asztalkán egy laptopot. Már nem is csodálkozott. Bekapcsolta, és láss csodát, mi történt!
Amikor benyomott egy számot, mondjuk az ötöst, ötéves korából emlékeket látott a kijelzőn. Véletlenszerűen behozott különböző életéveket, volt olyan, amire már nem is emlékezett.
Aztán észrevette, hogy más szisztéma szerint is lehet csoportosítani az életében történt eseményeket.Végignézte a jócselekedeteit. A hibáit, a gondolatait, különböző érdekes szempontok szerint. Eljátszott ezzel a rendszerrel. Összességében elégedett volt, azzal, amit látott. Jó ember volt.
Órák teltek el, észre sem vette. Egyszer csak csillingelést hallott. Hát a laptopból esett ki valami. Lehajolt, hogy felvegye. Egy fényes, angyalt ábrázoló érme volt.
Az érmét bedobta a kapun található kis résbe, majd lassan, hangtalanul mozdulni kezdett a tolóajtó. Finom fénycsík jelent meg előtte. Hívogató muzsika szólt bentről. Ahogy egyre jobban kitárult a kapu, úgy lett egyre fényesebb. Körbeölelte és simogatta. Belépett.
...és ekkor a házban, az ágyában egy hosszút szippantott a hideg, téli levegőből és lassan kifújta. Kinyitotta a szemét, felébredt. Mosolygott, már mindent értett.

2017. január 16., hétfő

Hecsedli leves

Amikor már végképp nem tudom mit főzzek, elkezdem lapozgatni az otthoni szakácskönyveket. Találtam is az egyikben egy nagyon jó receptet. Csipkebogyó leves. Ez kell nekem! Amúgy is ez a tél a csipkebogyó készlet felszámolásáról szól, állandóan isszuk teának. Most egy üveg lekvár lényegült át.

Hozzávalók:
4 evőkanál olaj
3 evőkanál liszt
5 dl almalé (100 %-os)
egy kis üveg csipkebogyólekvár (ecetes tormás üveg)
fahéj, só, citromlé, citrom reszelt héja
gyömbér, kardamon (ezt nem írta a recept, de én tettem bele)
2,5 dl édes vörösbor (ezt lecseréltem rózsaszörpre, 3/4-e a családnak nem fogyaszt alkoholt, így a bor visszakerült a szekrény tetejére)
tejszín
babapiskóta

Az olajat felforrósítom egy lábosban, rádobom a lisztet, és amikor világos zsemleszínű lesz, fokozatosan felöntöm az almalével. Beleteszem a fahéjat, a citromhéjat, megsózom, és még ízlés szerint fűszerezem (gyömbér, kardamon). Öntök hozzá még kb. 1-1,5l vizet, és felforralom, majd 10 percet főzöm. Ekkor lehúzom a tűzről, - a citromhéjat és a fahéjat kihalászom belőle - és hozzákeverem (bot turmix-szal) a csipkeízt, és a vörösbort/illetve a rózsaszörpöt. Felverem a tejszínhabot, és a habbal, meg babapiskótával tálalom.
Nálunk hidegen fogyott el, melegen annyira nem jöttek ki az ízek.


2017. január 12., csütörtök

Tűpárna

"... Amikor Tao - vagyis Isten - jelen van, a cselekvés az ember szívéből keletkezik, és amikor a Tao nagysága nincs jelen, a cselekvés a szabályokból indul ki - ez pedig annak a biztos jele, hogy az erény nincs jelen."

Épp ideje volt, hogy magamnak is készüljön valami apróság. :) 






2017. január 10., kedd

Ruhácska

Imával szólunk a Jóistenhez és ő megérzésekkel válaszol.

Az első karácsony az én kis angyalkámnak. Mindenünk megvan, mégis szerettem volna valami kis emléket neki, amibe beleteszem saját magam is. Így született meg ez a kis szívecske-ruhácska dísz.


Megmutatom a hátulját is: 




2017. január 8., vasárnap

Három hóember

"Csak kétféleképp lehet élni az életet. Az egyik módja, hogy úgy véljük: nincsenek csodák. A másik pedig az, ha meg vagyunk győződve arról, hogy minden maga a csoda."
Albert Einstein

Nagyon kedves barátainktól kaptuk karácsonyra ezeket a hóemberkéket. Kézzel és szeretettel készült...


... és forró csoki hozzávalóit rejti a belseje. :) Még fehér hócukorka is járt mellé. Nagyon finom.



2016. december 31., szombat

Jókívánság

Lelkiekben gazdag, egészségben teljes, humorral fűszerezett, fejlődő szellemiséggel megáldott Békés Boldog Új évet kívánok! 


Vigyázzon ránk az ég! 


2016. december 25., vasárnap

A karácsonyi likőr



4 hete nemcsak az adventi koszorún gyújtottuk meg az első lángot, hanem bekészítettem a karácsonyi likőr hozzávalóit, hogy 4 hét érlelés után ihatóvá váljék. A receptet itt találtam.

Hozzávalók: 
4 dl pálinka
2 rúd fahéj
1 teáskanál szegfűszeg
3-4 karika friss gyömbér
15-20 dkg méz

Elővettem egy befőttes üveget beleöntöttem a fenti hozzávalókat, a következő pár napban kevergettem, hogy a méz teljesen feloldódjon, majd hagytam, hogy az alkohol kioldja a fűszerek zamatát, és mostanra bronz színű erős itallá legyen.


Egészségünkre! 


2016. december 23., péntek

Kókusz csók


Maradék tojásfehérje felhasználás. Stahl Judit receptje alapján.

Hozzávalók: 
2 tojás fehérje
10 dkg porcukor
15 dkg kókuszreszelék
1 evőkanál liszt
citrom héja

A tojásfehérjét elkezdem gépi habverővel verni, fél perc után hozzászitálom a cukrot, és sűrű kemény masszává verem. A kókuszreszelékbe keverem a lisztet és a citrom héját, majd az egészet beleöntöm a cukros tojásfehérje masszába és jó alaposan elkeverem. Evőkanállal galuskákat szaggatok, és tepsibe rakosgatom. Most ünnepi ruhába öltöztettem, egy kis ezüst cukorgyönggyel. :)
6-os fokozaton 10-15 perc alatt készre sütöm.
Hedonistáknak lehet az alját olvasztott csokoládéba mártani . :)



2016. december 18., vasárnap

Az év legszebb mondata

Most mindenki lázasan készülődik a karácsonyra, még 3 dolgot feljegyez a tennivaló-, ajándék-, vagy éppen bevásárló listára.:) Ez a szent ünnep Jézus születéséről szól, így hadd mondjak pár szót a születésről.
Ez az év az érzelmek hosszú skáláját felvonultatta nekem. Januárban a lányom 2. születésnapjára készültem, mit sem sejtve arról, mit rejteget még ez az év. Aztán amikor február elején kiderült, hogy újabb élettel ajándékoz meg minket a Jóisten, kétségbeestem. Még élénken élt az emlékeimben az a bizonyos 33 nap, amit nagylányom születése kapcsán a kórházban töltöttem. Nem akartam azt a megpróbáltatást újra átélni. Tévedés ne essék, boldog voltam és örültem, hiszen a legtöbb, amit adhatunk egy gyermeknek, az a testvér. Vártuk is őt. Mégis, annyira féltem. Két hétig tartott, míg legyőztem magamban ezeket az érzéseket, a kétségbeesést, a félelmet, az aggódást. Persze teljesen kiírtani nem tudtam, mégis bele tudtam kapaszkodni egy korábbi álmomban, ami azt jövendölte nekem, hogy minden rendben lesz. Aztán jöttek a fizikai próbatételek, az első három hónap fáradékonysága, amikor örültem, ha mindennel végeztem estére és aludhattam. Akkor még nem tudtam, hogy ez felkészít engem arra az időre, mikor már négyesben leszünk. Aztán jött a vashiány. Vasinfúziós kezelésekre kellett járnom a kórházba. Boldog voltam, hogy minden nap hazajöhettem, amíg nem tartanak benn, nincs gond. Aztán a derekam felmondta a szolgálatot. Két hónapig 1 óra fennlét után másfél-két óra ágyban fekvéssel bírtam csak létezni. Átvonszoltam magam azokon a napokon is. Bár lelkiismeretfurdalás gyötört, hiszen ilyenkor a nagylánnyal sem tudtam érdemben foglalkozni, ekkor szokott rá a mesenézésre. A fájdalmak mellett szépen gömbölyödtem, imádtam a várandóságot, az utcán is leszólítottak, milyen szép a pocakom. Ha lett volna nyáron pocakszépségverseny kisbabát váró nőknek, azt bizonyosan megnyerem. :))
Áldott állapot, mondják, ellentétes érzelmek dúltak bennem, záporoztak a könnyeim sokszor, de az volt. Amikor mozgolódott odabenn, végtelen gyönyörűséget éreztem, amikor mindezt éjjel rendezte, már nem annyira. :) Aktív éjszakai életet élt, ez is felkészülés volt a későbbiekre. :)
Aztán eljött az ősz, és immár kétgyerekes anyuka lettem. Minden rendben volt, 3 napot töltöttem a kórházban, Születés, csoda, áldás. Nincs nálam büszkébb nő, mikor négyen sétálunk a városban.
Nehéz, hosszúak a napok, fogalmam sem volt az elején, hogy lesz, mint lesz, de azért csak lett valahogy. El kellett engedni pár dolgot ( a mosogatást szívesen elengedtem...), őnzőnek kellett lenni néha, mert pihenni muszáj, hogy legyen cicitej, ahogy a lányom hívja, és erősnek is kellett maradni, de legfőképpen bízni kellett. Nyugodtnak maradni. Áldani azokat a perceket, néha órácskákat, amikor nyugodt lehetek. Hogy mikor vannak ezek? Amikor felhangzik az év legszebb mondata:
- A gyerekek alszanak. :)

2016. december 9., péntek

Soma autója

Somát a szomszédunkba hozta a gólya, bő egy hónappal idősebb a mi kisebbik lányunknál.
Nagyon örültünk mikor megtudtuk az érkezését, hát még annak, hogy kisfiú, hiszen a környezetünkben mostanában csak lánykák születtek. 



2016. december 7., szerda

Bori babakocsija

A hétvégén voltunk Bori keresztelőjén, neki készült ez a babaköszöntő.

"...És igen, a mércén, ami egytől a vakbizalomig terjed, 
eléggé naív vagyok.
De azt akarom, hogy a lányom tudja, hogy a világ cukorból van.
Annyira könnyen összemorzsolódhat, 
de ne félj kinyújtani a nyelved, hogy megkóstold:
"Kicsim" fogom mondogatni neki,
emlékezz, hogy a mamád félős, és a papád egy hős, 
és te vagy az a lány az apró kezekkel, és nagy szemekkel, aki sohasem alkuszik meg..."
Sarah Kay


2016. december 6., kedd

Mikulás a 2 hónaposnak

Nálunk még a legkisebb ugrifüles is kapott a nagy szakállútól valamit. Bár rendes babóci volt, mert az édességet felajánlotta a nővérének, de csak is idénre él az ajánlat! :)


Stílusosan felöltözve: 


2016. november 29., kedd

Adventünk 2016-ban

"Szeretni, nem azt jelenti, 
hogy két ember egy igát von, 
hanem a másikat bíztatni, repülni át egy világon!"

Kovalsky meg a Vega

Az idei koszorút kékben álmodtam meg, pöttyökkel, pom-pom szalaggal.






Előző évek termései: 20152014201320122011

2016. október 7., péntek

Megérkeztem képeslapok

Az elmúlt hónapokban kevésbé voltam itt aktív, és ennek csodálatos oka volt. :)
Ezek a kedves képeslapok ma délután útra kelnek a szűk család részére, hogy tudassák nagy nagy szeretettel az új családtag érkezését. :D










2016. augusztus 31., szerda

3 Generáció Nyara



"Szeretni valakit olyan, mint beköltözni egy házba - mondta mindig Sonja."
Az elején az ember beleszeret az újba, minden reggel rácsodálkozik, hogy minden az övé, és közben fél is egyszerre, hogy valaki hirtelen beront az ajtón, és közli, hogy súlyos félreértés történt, és igazából nem lakhat az ember ilyen remek körülmények között. De ahogy telnek az évek, megkopik a homlokzat, itt-ott megrepedezik a fa, és az ember elkezdi nem azért szeretni a házat, mert olyan tökéletes, hanem éppen azért a sok apróságért, amik miatt nem az. Megismeri az épület minden zegét-zugát. Megtanulta, hogyan lehet elkerülni, hogy a kulcs beragadjon a zárba, ha hideg van. Melyik parketta hajlik meg kissé, ha az ember ránehezedik, és pontosan hogyan kell kinyitni a szekrényajtót, hogy ne nyikorogjon. Ezek azok, ez a sok apró titok, amitől a ház az ember otthona lesz. "

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak

Egyszer egy mami varrt egy-két pólót...
Egyszer egy anya hímzett pár cuki mintát...
Egyszer egy csöpp lány belenőtt a ruhákba és hordani kezdte...

Még korábban mutattam egy csöpp hímzést, aminek még nem volt kitalálva a rendeltetése. Persze egyszer minden a helyére kerül. :)


Aztán idén tavasszal megtetszett ez a kis cserepes virágokból álló mini hímzés. Ilyesmit találtam karácsonyit is, csak férjen bele az időmbe... :D


Divat 2016 Nyár!!!