Beköszöntött a tél. Fentről elég félelmetesnek tűntek az égbe karmoló toronyházak, a városok forgalmas útjain száguldozó autók serege. A hópihék összefogózva ugráltak le, kissé gyávák voltak, hogy ebbe a sűrűn lakott városba szálljanak alá. Ezért aztán aki korán ébredt, hatalmas pelyheket láthatott, ha kinézett az ablakon.
Józsi bácsi arcára barázdákat rajzolt az idő. Reszketeg kezével elhúzta a függönyöket a szobában.
Képes volt gyermeki csodálattal jó negyed óráig bámulni a havazást. Közben fontolgatta, mit tegyen.
Elég-e csak elsöpörni a frissen esett havat, vagy lesz annyi, ami már lapátolást követel. A lapátolás gondolatára derekába nyillalt a fájdalom. Döntött. Kómotosan készülődni kezdett. Tejet melegített, majd a régi kenyérből egyforma kockákat szórt a gőzőlgő bögrébe. Sok éve már ezzel kezdi a napot. Mindig van otthon régi, és új kenyér. Új kenyér, friss, ropogós a főétkezésekhez, és régi, szárazabb, aszottabb, mint ő maga: a reggelihez. Jóízűen evett, mint aki királyi lakomát falatozgat.
Negyed óra múlva már vízhatlan kabátban, bélelt bakancsban, seprűvel felfegyverkezve végezte a hajnali tornagyakorlatot. Mire végzett a nap is felkelt.
-No, te is felébredtél? - kacsintott felfelé a bácsika.
A végére alaposan kimelegedett és el is fáradt.Kivette a napi sajtót a postaládából, és besétált a házba. Húzta, húzta az ágya magához.
-Ej, hát mit hoz még ez a fránya öregség? - pöffögött - az éjjeli álmatlanságot már megszoktam, ebéd utáni csendes pihenő, rendben, de délelőtt lefeküdni, micsoda dolog!
Kávét főzött, leült és elolvasta a híreket. Majd becammogott a szobába, és bekapcsolta a számítógépet. Akkurátusan ellenőrízte, összehasonlította a híreket az újságban olvasottakkal. Mérgelődött egy sort, micsoda egy világban élünk, hogy igazodjon ki az ember ezen az összevisszaságon.
Unokája "kütyütudós" volt -ő találta ki ezt a nevet, mert az informatikus túl idegen volt neki-, és addig-addig rágta a fülét, míg megtanította a "kütyü" használatára. Nem bánta meg, sőt.
Csengettek. Magára kanyarította szürke gyapjú kardigánját, és kinyitotta a bejárati ajtót.
A futár meghozta az ebédjét. Váltott vele két-három mondatot, majd elköszönt tőle.
Ebéd után aztán megengedte magának a pihenést.
Álmot látott.
Állt a fátyolos hóesésben és kirajzolódott egy hosszú, kanyargós lépcső, ami pelyhekből állt össze, és az égig ért. Elindult felfelé, majd félúton így gondolkozott.
- Minek nekem ez a grádics, minden tagom sajog, liftet szeretnék inkább.
Abban a szent pillanatban a lába előtt megjelent egy igazi jéglift. Átlátszó falai voltak, és gyönyörűen csillogott. Ahogy beszállt lepillantott a városra, ahol eddig élt. Hó takart be mindent. Elfedte a bűnöket, a koszt, az unalmat. Széppé, ártatlanná varázsolt mindent.
Amint felért, meglátott egy kaput. Elképzelése szerint itt Szent Péternek kellett volna állnia.
Ehelyett egy sárga cetli éktelenkedett a közepén.
-Kedves Józsi bácsi, dolgom akadt, a kapu érmével működik, ha bedobod a mennyei érmét, automatikusan kinyílik. Benn találkozunk, üdvözlettel: Szent Péter
-Mi a fene! - modernizálunk, fejlesztünk, újítgatunk! - egy kis mormogás még ide is belefér, de igazából tetszett Józsi bácsinak,amit látott.
- No, jól van, de hol van az az érme?-nézelődött körbe. Meglátott az asztalkán egy laptopot. Már nem is csodálkozott. Bekapcsolta, és láss csodát, mi történt!
Amikor benyomott egy számot, mondjuk az ötöst, ötéves korából emlékeket látott a kijelzőn. Véletlenszerűen behozott különböző életéveket, volt olyan, amire már nem is emlékezett.
Aztán észrevette, hogy más szisztéma szerint is lehet csoportosítani az életében történt eseményeket.Végignézte a jócselekedeteit. A hibáit, a gondolatait, különböző érdekes szempontok szerint. Eljátszott ezzel a rendszerrel. Összességében elégedett volt, azzal, amit látott. Jó ember volt.
Órák teltek el, észre sem vette. Egyszer csak csillingelést hallott. Hát a laptopból esett ki valami. Lehajolt, hogy felvegye. Egy fényes, angyalt ábrázoló érme volt.
Az érmét bedobta a kapun található kis résbe, majd lassan, hangtalanul mozdulni kezdett a tolóajtó. Finom fénycsík jelent meg előtte. Hívogató muzsika szólt bentről. Ahogy egyre jobban kitárult a kapu, úgy lett egyre fényesebb. Körbeölelte és simogatta. Belépett.
...és ekkor a házban, az ágyában egy hosszút szippantott a hideg, téli levegőből és lassan kifújta. Kinyitotta a szemét, felébredt. Mosolygott, már mindent értett.
2017. január 21., szombat
2017. január 16., hétfő
Hecsedli leves
Amikor már végképp nem tudom mit főzzek, elkezdem lapozgatni az otthoni szakácskönyveket. Találtam is az egyikben egy nagyon jó receptet. Csipkebogyó leves. Ez kell nekem! Amúgy is ez a tél a csipkebogyó készlet felszámolásáról szól, állandóan isszuk teának. Most egy üveg lekvár lényegült át.
Hozzávalók:
4 evőkanál olaj
3 evőkanál liszt
5 dl almalé (100 %-os)
egy kis üveg csipkebogyólekvár (ecetes tormás üveg)
fahéj, só, citromlé, citrom reszelt héja
gyömbér, kardamon (ezt nem írta a recept, de én tettem bele)
2,5 dl édes vörösbor (ezt lecseréltem rózsaszörpre, 3/4-e a családnak nem fogyaszt alkoholt, így a bor visszakerült a szekrény tetejére)
tejszín
babapiskóta
Az olajat felforrósítom egy lábosban, rádobom a lisztet, és amikor világos zsemleszínű lesz, fokozatosan felöntöm az almalével. Beleteszem a fahéjat, a citromhéjat, megsózom, és még ízlés szerint fűszerezem (gyömbér, kardamon). Öntök hozzá még kb. 1-1,5l vizet, és felforralom, majd 10 percet főzöm. Ekkor lehúzom a tűzről, - a citromhéjat és a fahéjat kihalászom belőle - és hozzákeverem (bot turmix-szal) a csipkeízt, és a vörösbort/illetve a rózsaszörpöt. Felverem a tejszínhabot, és a habbal, meg babapiskótával tálalom.
Nálunk hidegen fogyott el, melegen annyira nem jöttek ki az ízek.
Hozzávalók:
4 evőkanál olaj
3 evőkanál liszt
5 dl almalé (100 %-os)
egy kis üveg csipkebogyólekvár (ecetes tormás üveg)
fahéj, só, citromlé, citrom reszelt héja
gyömbér, kardamon (ezt nem írta a recept, de én tettem bele)
2,5 dl édes vörösbor (ezt lecseréltem rózsaszörpre, 3/4-e a családnak nem fogyaszt alkoholt, így a bor visszakerült a szekrény tetejére)
tejszín
babapiskóta
Az olajat felforrósítom egy lábosban, rádobom a lisztet, és amikor világos zsemleszínű lesz, fokozatosan felöntöm az almalével. Beleteszem a fahéjat, a citromhéjat, megsózom, és még ízlés szerint fűszerezem (gyömbér, kardamon). Öntök hozzá még kb. 1-1,5l vizet, és felforralom, majd 10 percet főzöm. Ekkor lehúzom a tűzről, - a citromhéjat és a fahéjat kihalászom belőle - és hozzákeverem (bot turmix-szal) a csipkeízt, és a vörösbort/illetve a rózsaszörpöt. Felverem a tejszínhabot, és a habbal, meg babapiskótával tálalom.
Nálunk hidegen fogyott el, melegen annyira nem jöttek ki az ízek.
2017. január 12., csütörtök
Tűpárna
"... Amikor Tao - vagyis Isten - jelen van, a cselekvés az ember szívéből keletkezik, és amikor a Tao nagysága nincs jelen, a cselekvés a szabályokból indul ki - ez pedig annak a biztos jele, hogy az erény nincs jelen."
Épp ideje volt, hogy magamnak is készüljön valami apróság. :)
2017. január 10., kedd
Ruhácska
Imával szólunk a Jóistenhez és ő megérzésekkel válaszol.
Az első karácsony az én kis angyalkámnak. Mindenünk megvan, mégis szerettem volna valami kis emléket neki, amibe beleteszem saját magam is. Így született meg ez a kis szívecske-ruhácska dísz.
Az első karácsony az én kis angyalkámnak. Mindenünk megvan, mégis szerettem volna valami kis emléket neki, amibe beleteszem saját magam is. Így született meg ez a kis szívecske-ruhácska dísz.
Megmutatom a hátulját is:
2017. január 8., vasárnap
Három hóember
"Csak kétféleképp lehet élni az életet. Az egyik módja, hogy úgy véljük: nincsenek csodák. A másik pedig az, ha meg vagyunk győződve arról, hogy minden maga a csoda."
Albert Einstein
Nagyon kedves barátainktól kaptuk karácsonyra ezeket a hóemberkéket. Kézzel és szeretettel készült...
2016. december 31., szombat
Jókívánság
Lelkiekben gazdag, egészségben teljes, humorral fűszerezett, fejlődő szellemiséggel megáldott Békés Boldog Új évet kívánok!
Vigyázzon ránk az ég!
2016. december 25., vasárnap
A karácsonyi likőr
4 hete nemcsak az adventi koszorún gyújtottuk meg az első lángot, hanem bekészítettem a karácsonyi likőr hozzávalóit, hogy 4 hét érlelés után ihatóvá váljék. A receptet itt találtam.
Hozzávalók:
4 dl pálinka
2 rúd fahéj
1 teáskanál szegfűszeg
3-4 karika friss gyömbér
15-20 dkg méz
Elővettem egy befőttes üveget beleöntöttem a fenti hozzávalókat, a következő pár napban kevergettem, hogy a méz teljesen feloldódjon, majd hagytam, hogy az alkohol kioldja a fűszerek zamatát, és mostanra bronz színű erős itallá legyen.
Egészségünkre!
2016. december 23., péntek
Kókusz csók
Hozzávalók:
2 tojás fehérje
10 dkg porcukor
15 dkg kókuszreszelék
1 evőkanál liszt
citrom héja
A tojásfehérjét elkezdem gépi habverővel verni, fél perc után hozzászitálom a cukrot, és sűrű kemény masszává verem. A kókuszreszelékbe keverem a lisztet és a citrom héját, majd az egészet beleöntöm a cukros tojásfehérje masszába és jó alaposan elkeverem. Evőkanállal galuskákat szaggatok, és tepsibe rakosgatom. Most ünnepi ruhába öltöztettem, egy kis ezüst cukorgyönggyel. :)
6-os fokozaton 10-15 perc alatt készre sütöm.
Hedonistáknak lehet az alját olvasztott csokoládéba mártani . :)
2016. december 18., vasárnap
Az év legszebb mondata
Most mindenki lázasan készülődik a karácsonyra, még 3 dolgot feljegyez a tennivaló-, ajándék-, vagy éppen bevásárló listára.:) Ez a szent ünnep Jézus születéséről szól, így hadd mondjak pár szót a születésről.
Ez az év az érzelmek hosszú skáláját felvonultatta nekem. Januárban a lányom 2. születésnapjára készültem, mit sem sejtve arról, mit rejteget még ez az év. Aztán amikor február elején kiderült, hogy újabb élettel ajándékoz meg minket a Jóisten, kétségbeestem. Még élénken élt az emlékeimben az a bizonyos 33 nap, amit nagylányom születése kapcsán a kórházban töltöttem. Nem akartam azt a megpróbáltatást újra átélni. Tévedés ne essék, boldog voltam és örültem, hiszen a legtöbb, amit adhatunk egy gyermeknek, az a testvér. Vártuk is őt. Mégis, annyira féltem. Két hétig tartott, míg legyőztem magamban ezeket az érzéseket, a kétségbeesést, a félelmet, az aggódást. Persze teljesen kiírtani nem tudtam, mégis bele tudtam kapaszkodni egy korábbi álmomban, ami azt jövendölte nekem, hogy minden rendben lesz. Aztán jöttek a fizikai próbatételek, az első három hónap fáradékonysága, amikor örültem, ha mindennel végeztem estére és aludhattam. Akkor még nem tudtam, hogy ez felkészít engem arra az időre, mikor már négyesben leszünk. Aztán jött a vashiány. Vasinfúziós kezelésekre kellett járnom a kórházba. Boldog voltam, hogy minden nap hazajöhettem, amíg nem tartanak benn, nincs gond. Aztán a derekam felmondta a szolgálatot. Két hónapig 1 óra fennlét után másfél-két óra ágyban fekvéssel bírtam csak létezni. Átvonszoltam magam azokon a napokon is. Bár lelkiismeretfurdalás gyötört, hiszen ilyenkor a nagylánnyal sem tudtam érdemben foglalkozni, ekkor szokott rá a mesenézésre. A fájdalmak mellett szépen gömbölyödtem, imádtam a várandóságot, az utcán is leszólítottak, milyen szép a pocakom. Ha lett volna nyáron pocakszépségverseny kisbabát váró nőknek, azt bizonyosan megnyerem. :))
Áldott állapot, mondják, ellentétes érzelmek dúltak bennem, záporoztak a könnyeim sokszor, de az volt. Amikor mozgolódott odabenn, végtelen gyönyörűséget éreztem, amikor mindezt éjjel rendezte, már nem annyira. :) Aktív éjszakai életet élt, ez is felkészülés volt a későbbiekre. :)
Aztán eljött az ősz, és immár kétgyerekes anyuka lettem. Minden rendben volt, 3 napot töltöttem a kórházban, Születés, csoda, áldás. Nincs nálam büszkébb nő, mikor négyen sétálunk a városban.
Nehéz, hosszúak a napok, fogalmam sem volt az elején, hogy lesz, mint lesz, de azért csak lett valahogy. El kellett engedni pár dolgot ( a mosogatást szívesen elengedtem...), őnzőnek kellett lenni néha, mert pihenni muszáj, hogy legyen cicitej, ahogy a lányom hívja, és erősnek is kellett maradni, de legfőképpen bízni kellett. Nyugodtnak maradni. Áldani azokat a perceket, néha órácskákat, amikor nyugodt lehetek. Hogy mikor vannak ezek? Amikor felhangzik az év legszebb mondata:
- A gyerekek alszanak. :)
Ez az év az érzelmek hosszú skáláját felvonultatta nekem. Januárban a lányom 2. születésnapjára készültem, mit sem sejtve arról, mit rejteget még ez az év. Aztán amikor február elején kiderült, hogy újabb élettel ajándékoz meg minket a Jóisten, kétségbeestem. Még élénken élt az emlékeimben az a bizonyos 33 nap, amit nagylányom születése kapcsán a kórházban töltöttem. Nem akartam azt a megpróbáltatást újra átélni. Tévedés ne essék, boldog voltam és örültem, hiszen a legtöbb, amit adhatunk egy gyermeknek, az a testvér. Vártuk is őt. Mégis, annyira féltem. Két hétig tartott, míg legyőztem magamban ezeket az érzéseket, a kétségbeesést, a félelmet, az aggódást. Persze teljesen kiírtani nem tudtam, mégis bele tudtam kapaszkodni egy korábbi álmomban, ami azt jövendölte nekem, hogy minden rendben lesz. Aztán jöttek a fizikai próbatételek, az első három hónap fáradékonysága, amikor örültem, ha mindennel végeztem estére és aludhattam. Akkor még nem tudtam, hogy ez felkészít engem arra az időre, mikor már négyesben leszünk. Aztán jött a vashiány. Vasinfúziós kezelésekre kellett járnom a kórházba. Boldog voltam, hogy minden nap hazajöhettem, amíg nem tartanak benn, nincs gond. Aztán a derekam felmondta a szolgálatot. Két hónapig 1 óra fennlét után másfél-két óra ágyban fekvéssel bírtam csak létezni. Átvonszoltam magam azokon a napokon is. Bár lelkiismeretfurdalás gyötört, hiszen ilyenkor a nagylánnyal sem tudtam érdemben foglalkozni, ekkor szokott rá a mesenézésre. A fájdalmak mellett szépen gömbölyödtem, imádtam a várandóságot, az utcán is leszólítottak, milyen szép a pocakom. Ha lett volna nyáron pocakszépségverseny kisbabát váró nőknek, azt bizonyosan megnyerem. :))
Áldott állapot, mondják, ellentétes érzelmek dúltak bennem, záporoztak a könnyeim sokszor, de az volt. Amikor mozgolódott odabenn, végtelen gyönyörűséget éreztem, amikor mindezt éjjel rendezte, már nem annyira. :) Aktív éjszakai életet élt, ez is felkészülés volt a későbbiekre. :)
Aztán eljött az ősz, és immár kétgyerekes anyuka lettem. Minden rendben volt, 3 napot töltöttem a kórházban, Születés, csoda, áldás. Nincs nálam büszkébb nő, mikor négyen sétálunk a városban.
Nehéz, hosszúak a napok, fogalmam sem volt az elején, hogy lesz, mint lesz, de azért csak lett valahogy. El kellett engedni pár dolgot ( a mosogatást szívesen elengedtem...), őnzőnek kellett lenni néha, mert pihenni muszáj, hogy legyen cicitej, ahogy a lányom hívja, és erősnek is kellett maradni, de legfőképpen bízni kellett. Nyugodtnak maradni. Áldani azokat a perceket, néha órácskákat, amikor nyugodt lehetek. Hogy mikor vannak ezek? Amikor felhangzik az év legszebb mondata:
- A gyerekek alszanak. :)
2016. december 9., péntek
Soma autója
Somát a szomszédunkba hozta a gólya, bő egy hónappal idősebb a mi kisebbik lányunknál.
Nagyon örültünk mikor megtudtuk az érkezését, hát még annak, hogy kisfiú, hiszen a környezetünkben mostanában csak lánykák születtek.
2016. december 7., szerda
Bori babakocsija
A hétvégén voltunk Bori keresztelőjén, neki készült ez a babaköszöntő.
"...És igen, a mércén, ami egytől a vakbizalomig terjed,
eléggé naív vagyok.
De azt akarom, hogy a lányom tudja, hogy a világ cukorból van.
Annyira könnyen összemorzsolódhat,
de ne félj kinyújtani a nyelved, hogy megkóstold:
"Kicsim" fogom mondogatni neki,
emlékezz, hogy a mamád félős, és a papád egy hős,
és te vagy az a lány az apró kezekkel, és nagy szemekkel, aki sohasem alkuszik meg..."
Sarah Kay
2016. december 6., kedd
Mikulás a 2 hónaposnak
Nálunk még a legkisebb ugrifüles is kapott a nagy szakállútól valamit. Bár rendes babóci volt, mert az édességet felajánlotta a nővérének, de csak is idénre él az ajánlat! :)
Stílusosan felöltözve:
2016. november 29., kedd
Adventünk 2016-ban
"Szeretni, nem azt jelenti,
hogy két ember egy igát von,
hanem a másikat bíztatni, repülni át egy világon!"
Kovalsky meg a Vega
Az idei koszorút kékben álmodtam meg, pöttyökkel, pom-pom szalaggal.
Előző évek termései: 2015, 2014, 2013, 2012, 2011
2016. október 7., péntek
Megérkeztem képeslapok
Az elmúlt hónapokban kevésbé voltam itt aktív, és ennek csodálatos oka volt. :)
Ezek a kedves képeslapok ma délután útra kelnek a szűk család részére, hogy tudassák nagy nagy szeretettel az új családtag érkezését. :D
Ezek a kedves képeslapok ma délután útra kelnek a szűk család részére, hogy tudassák nagy nagy szeretettel az új családtag érkezését. :D
2016. augusztus 31., szerda
3 Generáció Nyara
"Szeretni valakit olyan, mint beköltözni egy házba - mondta mindig Sonja."
Az elején az ember beleszeret az újba, minden reggel rácsodálkozik, hogy minden az övé, és közben fél is egyszerre, hogy valaki hirtelen beront az ajtón, és közli, hogy súlyos félreértés történt, és igazából nem lakhat az ember ilyen remek körülmények között. De ahogy telnek az évek, megkopik a homlokzat, itt-ott megrepedezik a fa, és az ember elkezdi nem azért szeretni a házat, mert olyan tökéletes, hanem éppen azért a sok apróságért, amik miatt nem az. Megismeri az épület minden zegét-zugát. Megtanulta, hogyan lehet elkerülni, hogy a kulcs beragadjon a zárba, ha hideg van. Melyik parketta hajlik meg kissé, ha az ember ránehezedik, és pontosan hogyan kell kinyitni a szekrényajtót, hogy ne nyikorogjon. Ezek azok, ez a sok apró titok, amitől a ház az ember otthona lesz. "
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Egyszer egy mami varrt egy-két pólót...
Egyszer egy anya hímzett pár cuki mintát...
Egyszer egy csöpp lány belenőtt a ruhákba és hordani kezdte...
Még korábban mutattam egy csöpp hímzést, aminek még nem volt kitalálva a rendeltetése. Persze egyszer minden a helyére kerül. :)
Aztán idén tavasszal megtetszett ez a kis cserepes virágokból álló mini hímzés. Ilyesmit találtam karácsonyit is, csak férjen bele az időmbe... :D
Divat 2016 Nyár!!!
2016. július 15., péntek
Csokis meggyleves
"Különlegesnek lenni a legjobb fajta abból, ha az ember más. "
Fredrik Backman
Nem vagyok híve a főzött gyümileveseknek, de most nálunk ez a sztár! Legalábbis a lányom imádja, ezzel a levessel tanulta meg a csoki szót, amit viccesen csocsinak ejt. :) Bájos gyermek. <3
Hozzávalók:
kb 20-25 dkg meggy megmosva, kimagozva
1 l víz, só, cukor ízlés szerint
1 kiskanál kardamon
3 kiskanál fahéj
2 kiskanál cukrozatlan kakaópor
8-10 szem szegfűszeg
1/2 l tej
2-3 evőkanál cukor
csokipudingpor
citromlé
Felteszem egy lábosban a vizet, beleöntöm a meggyet, és forralom, közben ízesítem a fűszerekkel (só, cukor, kakaó, kardamon, fahéj, szegfűszeg, citromlé). Amikor már egy kicsit összerottyant, egy külön tálban kikeverem hidegen a pudingot. A pudingot hőkiegyenlítéses módszerrel hozzákeverem a leveshez, újraforrás után még egy 5-10 percig rotyogtatom és késsz!
Hűtöm, diszíthető tejszínhabbal, keksszel, csokival, de bekanalazhatjuk rögvest is! :)
2016. június 19., vasárnap
Pikáns cseresznyeleves
Szedtünk (főleg apa) a barátnőmnél cserkót, egy egész teli vödörrel, így lehetett kísérletezni az ízekkel. :) Nem bántam meg.
Hozzávalók:
2 marék cseresznye kimagozva
1 nagy doboz jogobella meggyes joghurt
1/2 l tej
2 evőkanál méz
1/2 teáskanál őrölt kardamon
1 teáskanál őrölt gyömbér
Miután a mosolygós, ropogós cseresznyéket kimagoztam, már csak össze kell állítani a levest, és előhűteni.
A magozott cseresznyét egy nagy tálba szedem. Rászórom a fűszereket, meglocsolom mézzel, jól elkeverem. Ráöntöm a joghurtot, és a tejet, ismét keverem, kóstolóm, ha kell, még fűszerezem, és tálalom, vagy kanalazom, vagy hűtöm még egy kicsit. :) Én még megszórtam a tetejét egy kis fahéjjal, mert az kell! :)
Hozzávalók:
2 marék cseresznye kimagozva
1 nagy doboz jogobella meggyes joghurt
1/2 l tej
2 evőkanál méz
1/2 teáskanál őrölt kardamon
1 teáskanál őrölt gyömbér
Miután a mosolygós, ropogós cseresznyéket kimagoztam, már csak össze kell állítani a levest, és előhűteni.
A magozott cseresznyét egy nagy tálba szedem. Rászórom a fűszereket, meglocsolom mézzel, jól elkeverem. Ráöntöm a joghurtot, és a tejet, ismét keverem, kóstolóm, ha kell, még fűszerezem, és tálalom, vagy kanalazom, vagy hűtöm még egy kicsit. :) Én még megszórtam a tetejét egy kis fahéjjal, mert az kell! :)
2016. június 18., szombat
Múmia virsli
Lehet, hogy halloween-kor lenne alkalmas ez a bejegyzés, de mi nem tartjuk sem ezt az "ünnepet", sem a valentin napot. :)
Nyár van, bár néha megkérdőjelezi az időjárás, így igyekszem minél kevesebb időt tölteni a konyhában. Ez egy egyszerű, gyors, de annál fincsibb fogás. Párolt mexikói zöldségkeverékkel főfogásként fogyasztottuk, de el tudom képzelni parti-ételként is, mustáros mártogatóssal.
Hozzávalók:
1 csg leveles tészta (én a spar-ost vettem)
2 pár frankfurti virsli
1 tojás sárgája
reszelt sajt, szezám- és/vagy lenmag
A levelestésztát hosszában kettévágtam, és ezt még megismételtem annyiszor, hogy 8 csík álljon a rendelkezésemre. A virslikkel ugyanezt tettem. Feltekertem a húsra a "gézlapokat", mint a múmiáknál, :), lefektettem a tepsire, megkentem tojás sárgájával, megszórtam a magokkal és sajttal, és készre sütöttem.
Címkék:
egytál ételek,
gyors vacsik,
reggeli,
Ropogtatnivaló
2016. június 16., csütörtök
Grrr... Ricky az Oroszlán
Egy igazi vasgyúrónak készült ez a babaköszöntő hímzés. Ahogy láttam nyugodt, kedves gyermek, gyöngyszeme a szüleinek.
"Egy anya szeretete olyan, mint egy kör. Nincs kezdete és nincs vége. Állandóan körbejár és mindenkit megérint, aki kapcsolatba kerül vele. Elborít, mint a reggeli pára, melegít, mint a déli nap és úgy takar be, mint a csillagos éj. "
"Egy anya szeretete olyan, mint egy kör. Nincs kezdete és nincs vége. Állandóan körbejár és mindenkit megérint, aki kapcsolatba kerül vele. Elborít, mint a reggeli pára, melegít, mint a déli nap és úgy takar be, mint a csillagos éj. "
2016. június 2., csütörtök
Márk Medve
Az unokatestvérét Bibi Macit már láthattátok, elkészült a fiú Medve is. Így teljes a kép.
A gyermekáldás mindig nagy csoda, ajándék. Ha a Jóisten kisbabát ad, még bízik az emberiségben. Legyen ez így még sokáig.
A gyermekáldás mindig nagy csoda, ajándék. Ha a Jóisten kisbabát ad, még bízik az emberiségben. Legyen ez így még sokáig.
"A döntés meghozatala, hogy anyává válj, semmihez nem mérhető: örökidőre vállalod, hogy a szíved szüntelenül a testeden kívül őrködjön valaki fölött."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









