ABC vonat

A hobbym nemcsak megnyugtat, nemcsak alkotok, és ajándékozom, sajnos maradék is képződik. A fonalakat nincs szívem kidobni, de tárolni se lehet sokáig, ezért aztán arra gondoltam újrahasznosítom. Maradék anyagból és maradék fonalból készült ez a minta, és a "vigyázz, mert megdöglik" rovatom főszereplőé lesz. Majd egy pólót fog díszíteni.

Baconbe csavart pangasius kapros öntettel rizságyon

A pangasius, avagy cápaharcsa ízletes, szálkamentes hal. Rácsodálkoztam, hogy a blogon még nincsen hal bejegyzés, annak ellenére, hogy nagyon szeretem a halat, és gyakran készítem is. Hát legyen ez az első.

Hozzávalók:
1 kg Pangasius filé
halak fűszerkeverék
annyi szelet bacon, ahány halszeletünk lesz (jelen esetben 8 db, ennyi volt 10 dkg-os csomagban)
egy csokor kapor
fokhagyma
tej
kukoricakeményítő
rizs

Fagyasztott formában vásároltam, így előző este kinn hagytam a konyha asztalon, hogy felolvadjon. Másnap kettévágtam a halakat, mert elég nagy szeletek voltak, halak fűszerkeverékkel bekentem, majd egy-egy szelet baconnel feltekertem. Könnyen kezelhető hal, nem volt szükség fogpiszkálóra, vagy hústűre a feltekeréshez. Még egy gerezd fokhagymát 4 részre vágtam és a 4 sarkába dobtam. Fóliával lefedtem és megsütöttem.
Elég sok levet eresztett, ami egyrészt a hallé volt, aztán a szalonna sós zsírja és benne a puhára főtt fokhagyma, ezt használtam fel aztán a kapros szószhoz.

Átöntöttem a levét egy nyeles serpenyőbe, a fokhagymát villával szétnyomtam, hozzáadtam az apróra vágott kaprot, majd mikor forrt a tejet, melyből egy kicsit egy tálkában elkevertem 3 kiskanál kukoricakeményítővel, hogy besűrítse a szószt. Lehet főzőtejszínt is használni. Párolt rizst készítettem hozzá. Nem voltam biztos benne hogy a hal lágy íze és a szalonna karakteres vonása illik egymáshoz, de nem kellett csalódnom. Isteni volt.

Magyar mascarpone

" Először nagyon gyenge volt: nem is annyira testileg, noha teljesen elerőtlenedve levesen, a beáztatott kenyéren és hébe-hóba tejen vagy boron kívül mást nem tudott lenyelni. Valódi törékenysége azonban másban rejlett...Lehetett szél, amely elfújja a tüzedet, de ha elég türelmes vagy, és ügyesen táplálod és fújod, akkor még vissza tudod hozni a lángokat. De lehetett eső is amely után vagy új tüzet raksz valami száraz helyen, vagy kénytelen leszel meglenni nélküle. Azt hiszem, az öregember azokon a napokon azt szerette volna kideríteni, vajon szél vagy eső uralkodik-e a szívében, vagy a lelkében, ha úgy tetszik. Azt hiszem ez volt az oka."

Peter's Beagle: A fogadós éneke

Annyit olvastam róla hogy nekem is ki kellett próbálnom. Fogtam hát magam, vettem egy doboz 20%-os tejfölt, otthon kicsaptam (fontos hogy egyben maradjon a homogenizálás miatt) egy előzőleg gézzel kibélelt szűrőbe, ami alá tettem egy tálat, és hagytam pár napig hűtőben kicsepegni. (utólag rájöttem, hogy le kellett volna takarni egy lapos tányérral, hogy a hűti egyéb tartalmának illatát ne vegye magához, na majd legközelebb) Alul maradt a savó, amit a mélyhűtőbe száműztem további felhasználásra, felül pedig egy natúr, semleges ízű krémsajt. Talán a créme bonjour-ra emlékeztetett volna, ha használnék ilyet. (megsúgom mások hasonlítják hozzá, és megelőlegeztem nekik a bizalmat, ám legyen)

Sütöttem egy 3 tojásos piskótát, aminek a tetejére szántam a magyarosított mascarpone-mat. Felvertem 2 dl tejszínt fél zacskó zselatinfix-el, hozzákevertem 10 dkg porcukrot és még a krémsajtot. Minden fázisban kóstoltam és egyre finomabb, krémesebb és lágyabb lett, és kevésbé lehetett felismerni az eredeti tejföl ízét, viszont egyre inkább a mascarponét. Még ribizlivel díszítettem. Nagyon könnyű, igazi nyári ínyencség kerekedik ki belőle. 

Az eljárásról bővebben itt olvashattok. 

honnan tudhatjuk?

Ezt a történetet már sokszor elmeséltem, és úgy érzem itt a helye. Elsőként a szellemafazekban oldalon találtam.

Csung Langnak, egy idős férfinak, kinek neve azt jelenti, hogy „a Szikla Mestere", volt egy kis birtoka a hegyekben. Egy napon úgy esett, hogy Csunglang elveszítette egyik lovát. Jöttek a szomszédok, hogy szerencsétlensége hallatán kifejezzék neki együttérzésüket. Az öreg azonban azt kérdezte:

- Honnan tudhatjátok, hogy szerencsétlenség az, ami engem ért? - És lám: néhány nappal ez után visszatért a ló, magával hozva egy sereg vadlovat. Ismét megjelentek a szomszédok, s gratulálni akartak neki az őt ért szerencséhez. A hegyi öreg azonban megkérdezte:

- Honnan tudhatjátok, hogy szerencse az, ami engem ért?
Amióta ilyen sok ló élt a birtokon, az öreg fia rákapott a lovaglásra, s egy nap eltörte a lábát. Megint eljöttek hát a szomszédok, hogy ismét részvétet nyilvánítsanak. És az öreg újfent így beszélt hozzájuk:

- Honnan tudhatjátok, hogy szerencsétlenség, ami történt?
A következő évben bizottság érkezett a hegyek-be a „Szálfa Termetűektől", hogy jókötésű férfiakat válogassanak a császár csizmahúzó szolgái és gyaloghintóvivői közé. Az öreg fiát, aki még mindig húzta a lábát, nem vitték el.
Csunglang nem fojthatta vissza mosolygását.

(Herman Hesse: Kínai parabola)

Isten éltessen Napfény!

"Az aranykor elérkezik bennünk, ha gondolataink, szándékaink, szavaink és tetteink "Aranykoriak", azaz egyetlen vezérelvünk a korlátlan, feltételeket nem ismerő, önátadó, minden élő és élettelen dologra kiterjedő Szeretet. Mivel a mitikus tanok szerint az Aranykor a Szellem, az Ezüstkor az érzelmi én, a Rézkor a logikai én, a Vaskor pedig a test uralkodásának korszaka, az Aranykor az egyén világában az emberi szellem diadalát jelenti."

részlet az Aranykor visszatér c. könyvből.

Variációk cukkinire

"Régi szó, varázslószó. Körülbelül azt jelenti: "távozás útja". Ha varázsló vagy, a világon semmi nem olyan fontos, mint az, hogyan halsz meg. Tudod, miért van ez így?...
-Egy varázslónak muszáj békében meghalnia. Nem a világi békéről beszélek, a szomszédokkal, vagy a helyi uralkodóval, sem az úgynevezett szellemi békéről, amely annyit tesz, hogy az ember betartotta az általa szolgált istenek minden előírását. Amiről én beszélek az a lélek valódi békéje: egyfajta befordulás, különleges mozdulatlanság, amely nagy előkészületeket igényel, és amelyet a varázslók csak hosszú egy helyben utazással érhetnek el. Ez a lamiszeta. Mint mondtam, nem könnyű lefordítani."

Peter's Beagle: A fogadós éneke

1. Rántott cukkini (alap, nem is kell rá több szót fecsérelni)
2. Cukkini saláta
Friss, ízletes, ropogós
A cukkinit felkarikázom, besózom, és vega-mix-el megszórom (ez egyfajta egészségesebb vegeta, natúr, vegán ételízesítő. Tartalmaz: sárgarépát, petrezselyem gyökeret és levelet, zellergumót és levelet, paszternákgyökeret, vöröshagymát, póréhagymát és pritaminpaprikát mindezt szárított, aprított formában.) Majd egy fél citrom levével és egy kis olíva-olajjal meglocsolom.

3. Cukkinifasírt
Talán a cukkini valódi íze ebben a variációban érvényesül leginkább.
3 kisebb hosszúkás darabból 11 db pogácsa jön ki.
Meghámozom a cukkiniket, majd nagylyukú reszelőn lereszelem, ha nagyobbak a magos részt ki lehet kanállal vájni belőle. Ennél a pontnál kellett volna megsóznom, ami jelen esetben elmaradt, de így is elég sok levet eresztett, amit kinyomkodtam belőle. Egy fél vöröshagymát apróra vágtam a cukkinihez adtam, és mivel nem találtam otthon fokhagymát (na most kapom majd az igét, milyen háziasszony vagyok, hogy nincs készleten ilyen alap dolog, de nem tudok eleget venni belőle, párom nagy mennyiségben eszi...) kis kocka foghagyma-pótlót morzsoltam hozzá, és két tojás kellett még bele, hogy összeálljon meg még annyi zsemlemorzsa amennyit felvesz. Elég sok. Pogácsákat formáztam belőle és bő, forró olajban kisütöttem.

Lélekországban

Erdélyben jártam a hétvégén, és a kezembe akadt Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, amit azon frissiben el is olvastam. Nem vagyok egy versolvasó-típus, de ezt úgy szívtam magamba, mint egy szivacs. Hoztam is egyet, fogadjátok szeretettel:

Lélekországban

Nem múlik el idő
Varázslat nélkül
Sem fájdalom nem születik
Könnycsepp nélkül

Bár ahogy lüktet a csend
Mi egyre magasabbra szállunk
Szembe bátran a széllel
Puhán éjsötéten
Mindig arrafelé
Hol bensőnk mélyén
Lakozik még egy szent

Aztán találkoznak
Virág virág mellé fészkel
Színek keverednek pillanatra
Tán megfeszülnek
-nem szólnak még
nem beszélnek
átölelik egymást
nesztelen és büszkén
törvényre várnak-

Selyemút

Amióta Isten-tudatosabban élek, hittel telve, megbizonyosodva, valahogy egyenletesebb minden.
Hogy is tudnám ezt elmagyarázni?
Mint mikor haladsz az élet-utadon, és jönnek a nehézségek, "Terheim hegyekké nőttek, áttörni rajtuk nem tudok..."
falakként tornyosulnak eléd, és meg kell másznod őket alap esetben, hogy elérd a kívánt célt. Ha a minden-napjaimban kérem a Jóisten segítségét, akkor ezek a gyűrődések kisimulnak előttem mielőtt odaérek. Mintha selyem-úton haladnék, és egy gondos kéz előttem simítaná egyenessé az utam.

vigyázz, mert megdöglik...2.

Unokaöcsém ismét megörvendeztetett bennünket gyermeki világlátásával, és egyedi logikájával.

Játszottam vele, miközben dicsekedni akart:
-Képzeld a nővérem hozott nekem Pestről kaktuszlevet!
-Tényleg? -csodálkozom én - Fincsi?
-Igen.
-És hol veszi a kaktuszlevet?
A legnagyobb felháborodással a hangjában (hogy-hogy én ezt nem tudom):
-Hát a kaktuszlé-boltban.
...

Labdázás közben rászóltunk, mert az udvaron parkoló autójuknak dobálta a labdát:
-Ne csináld, mert tönkremegy az autó.
-Majd veszünk másikat.
-Miből?-kérdezzük
-Hát pénzből!-mondja rosszalóan

Ilyen egyértelmű nekik minden, nincsen bonyodalom, ismerik a válaszokat :-)

Egy kopott ház

A szeretet örök. Ha egyszer megszeretünk valakit, annak a szeretetnek a csírája ott marad bennünk. Még ha eltelik sok-sok év, még ha az illető már nem is él, akkor is bennünk van egy darabka szeretet iránta. Nem tudjuk kitörölni, megpróbáljuk megváltoztatni, gyűlölni kezdjük, vagy haragszunk rá, esetleg tehetetlennek érezzük az egész helyzetet. Hiszen ha a kedves elhagyott, a házastárs már mást akar, a családtagunk eltávozott, kinek adhatjuk tovább a nekik szánt szeretetünket? Az idő múlásával tompulhatnak az érzések, de el sosem múlik. Én egy kis dobozba zártam, átkötöttem fényes szalaggal, megcímkéztem, és rátettem egy mécsest tartalmazó kishajóra, és leúsztattam képzeletem folyamán. Remélem megtalálja akinek szántam, nem kell tudnia hogy tőlem van, elég ha érzi jótékony hatását.

Nyár=Kék

Nagyon szerettem ezt a képet hímezni, csak egy színnel dolgoztam - ez a jó az árnyékképekben - és lehetett látványosan haladni vele. Sajnos keresem és kutatom továbbra is az árnyékkép-mintákat, de olyan, amire azt mondanám, igen ez-az, ez kell nekem, olyant még nem találtam.

Tekercselve

"Mázsás kősziklát, sok sok éven át
Hordtam a hegyre fel, és reggel újra kezdtem el...

Építs a nap alatt, jégből szobrokat
Megtudod mennyit ér a fájón múló pillanat."

Ossian: Bilincs vagy ékszer

 A tésztához szükségünk lesz: 
50 dkg lisztre, 20-25 dkg margarinra, 3 tojássárgájára, 1 dl tejre, melyben felfuttatunk 2 dkg élesztőt. 
A lisztet tálba szitálom, középre egy lyukat képzek, körberakom a szélén az elmorzsolt margarinnal középre jönnek a tojások sárgái és a tejben feljött élesztő.(langyos tejbe teszek egy kicsi cukrot, és belemorzsolom az élesztőt, pár perc alatt feljön a tej tetejére) Könnyen dolgozható tésztává gyúrom, majd 3 részre osztom. Nem szükséges a tésztát külön keleszteni, azonnal nyújtható.

 A töltelékhez szükségünk lesz: 
20 dkg porcukorra, 3 tojás fehérjére, és 10-15 dkg kókuszreszelékre. 
A tojásfehérjét a cukorral gőz felett kemény habbá verjük és hozzáadjuk a kókuszreszeléket, esetleg egy kis tejet, hogy könnyebben a rá tudjuk kenni a tésztára.
A tésztákat kinyújtom, mindháromra elosztom a tölteléket, és egyenletesen rákenem. Feltekerem jó szorosan és szeletelem. Lassú tűznél sütöm. Két nagy tepsivel kijön belőle.

Csípős mediterrán csirkecomb párolt cukkinival

"Jelzik az éber csillagok, húsvérből fénnyé változok"

Kalapács: Sohase vár

Már többször elkészítettem ezt az ételt, amit a Praktika magazin 2009. júniusi számában fedeztem fel.
Hozzávalók: 
8 db csirkecomb (nálam alsó-felső vegyesen),
3 gerezd fokhagyma apróra vágva, 
1 cseresznyepaprika vagy csípős hegyes zöldpaprika, 
2 dl paradicsomlé (most paradicsomkonzerv, de jobb a lé),
mustár (nálam 1 evőkanál kiskunfélegyházi, és 1 kiskanál francia dijon-i magos),
zöldfűszerkeverék (oregánó, bazsalikom, kakukkfű), 
3 evőkanál olívaolaj
2 cukkini, és 2 fej lilahagyma
A combokat megmosom és alaposan bedörzsölöm sóval. A következő pácot készítem el hozzá: A paradicsomlevet simára keverem az olívaolajjal, a mustárral, hozzáadom a fokhagymát, a karikára vágott csípős zöldpaprikát és a zöld-fűszereket. Ebben pácolom a húst egy éjjelen át. A bepácolt húst 200°C-os sütőben sütöm meg, közben öntözgetem a páclével. Ha már puha a hús, megemelem a hőfokot, és pirítom piros-barnára. A cukkinit felkarikázom, a lila-hagymát cikkekre vágom, sózom és vajon megpárolom.
Én még rizst pároltam mellé, mert csak 1 cukkinim volt.

"Megsárgult kép a címoldalon,
Voltam már jó és rossz lapon.
Ez mind csak múló árny.
Mennyi csók és vallomás,
Mennyi póz és árulás,
és hány önáltatás."

Kalapács: Sohase vár

Kapros sárgarépa-krémleves

" A tündérek mesélnek olyan lényekről, akik szabadon járnak a csillagok között, akik már akkor is ősöregek voltak, mikor ez a világ megszületett. A teremtés pora tapad a lábukhoz. Sokféle nevük van: az angyal ezek közül csak az egyik. Hatalmuk van élet és halál fölött, úgy mondják."

Pat Walsh: Crowfield átka

Hozzávalók: 
3-4 sárgarépa
1 erőleveskocka, 
5 dl főzőtejszín
2 késhegynyi curry por
só, cukor
egy kis kapor
fél citrom leve

A sárgarépa tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A, B komplex, C, E, és K vitaminokat. A legtöbb benne az A vitamin elõ vitaminja, amely vízben nem oldódik, tehát csak abban az esetben tudja szervezetünk hasznosítani maradéktalanul, ha zsírok, főleg esszenciális zsír társaságában, fogyasztjuk. 
Jól csillapítja az éhséget, fogyókúrázóknak ideális. Rágcsának kitűnő. Segít a máj tisztításában, serkenti a mellékvesék munkáját, s ezáltal a hasnyálmirigy működését is. Persze ne feledkezzünk meg látás-javító hatásáról sem, hiszen egy szelet sárgarépa úgy néz ki, mint egy emberi szem. A tudomány ma már tudja, a sárgarépa nagyszerűen feljavítja a szem vérkeringését és működését. Nem utolsósorban a nyuszik is szeretik. :-)

Ez olyan vitaminbomba és bébipapi keveréke leves. Intenzív íze van, én pirítóssal ettem.
A répát megpucolom és karikákra vágom. Felteszem a tűzre, kicsit dinsztelem tyúkzsírral, majd felengedem annyi vízzel ami ellepi és még feleannyival. Beledobom a leveskockát, sóval és kis cukorral ízesítem és addig főzöm amíg megpuhul a répa. Beledobom a botmixert és krémesítem. Felengedem tejszínnel és még fokozva az élvezeteket kis curryporral fűszerezem. Citromlével, kaporral fejezem be a művet. Íme:

Flamingó spagetti

Szomszédasszonyomtól származik ez a recept, és nem kell megijedni, nem flamingó-husiból készül, csak a szósz színe hajaz nagyon rá.


Hozzávalók 4 főre: 

-alaszkai füstölt lazacfilé szeletek 100g (310 Ft/db)

-alaszkai füstölt lazacdarabok 85g (310 Ft/db)

-2,5-3 dl főzőtejszín

-egy tubus natúr sajtkrém (az eredeti receptben vajkrém szerepel, de ezzel finomabb)

-citrombors (én fehér borssal és citromhéjjal helyettesítettem)

-egy zacskó spagetti kifőzve

a lazacszeleteket apró kockákra vágom és saját olajában (növényi olajban van eltéve) egy teflon edényben megpírítom. Kiszedem az olajból és félreteszem. 

a lazacdarabok-ról leöntöm az olajat és a teflonba teszem, hozzáöntöm a tejszínt, és belenyomom a sajtot, fűszerezem (tilos sózni, mivel mindkét hal nagyon sós olajban van eltéve...), majd összerottyantom. Rózsaszínű lesz, flamingószínű :-)

A spagettit kiporciózom, leöntöm a rózsaszín lazacos öntettel, és a tetejét megszórom a korábban félretett sült apró, lazacdarabokkal (mint mikor a túrós csusza tetejét szórjuk meg pirított szalonnával).

Másnap a szósz jóban összeérik és még finomabb lesz. 

és nincs mese, meg kell enni :-)

a képek szerkesztésében D. Ádám volt a segítségemre.

Szeméttelenség két példával

ezt a két cikket a humusz oldalán találtam. Érdekesség, az első egy kaliforniai családról szól akik lényegében nem termeltek 1 évig hulladékot, ami keveset mégis, azt kiállítják múzeumban, és persze, mondhatjátok, hogy a tengeren túl így meg úgy, de a második a magyar példa:

Dave Chameides kaliforniai ökológus 2008. január 1-én nagy elhatározásra jutott: a család csak annyi hulladékot "termel", hogy egész évben ne legyen szükség kukájának ürítésére. Az események alalkulását "365 Days Of Trash" című blogjában rögzítette. Célját elérte. Kis pincéje az év végén sincs csordultig tele szeméttel, ellentétben azzal, amit jósoltak neki. A Chameides-család (a családfő, a feleség és két gyermek) hulladéka kb. 15 kilogrammot tesz ki. Kétszázszor kevesebbet, mint egy átlag amerikaié.

Los Angeles-i házában, néhány utcányira Hollywoodtól, a 39 éves operatőr blogjában rögzítette környezetvédő erőfeszítéseinek krónikáját. A hulladékot fajtái szerint szétválogatta és különböző módon kezelte. "Ha amerikai szokásnak hódolnék, pincém ma tele lenne műanyag palackokkal" - mondja. Ám ők csak csapvizet isznak. A legnagyobb szemétszaporítók a csomagolások, de neki ezt is sikerült a minimálisra csökkentenie.
A főzéshez szükséges alapanyagokat edénybe, kimérve vásárolja. Az ajándékokat, még a karácsonyiakat is, szintén ajándékruhába csomagolja, így a gyerekek tulajdonképpen dupla ajándékot kapnak, ami nagyon tetszik nekik, ő pedig nem fizet kétszer a különböző dobozokért: egyszer, amikor megvásárolja, és másodszor, amikor szemétdíj ellenében megszabadul tőlük.
A szerves hulladékokat, mint például a gyümölcshéjakat, egy műanyagdobozban gilisztákkal komposztáltatja. Így lényegében csak mérgező hulladékok gyűlnek, ilyenek az égők, az elemek, az autó olajszűrője, az elhasznált merevlemezek. Házának egy részét napelemek látják el energiával, kocsija használt étolajjal működik. Chameides esküszik, hogy nem áldozza fel életminőségét; frissebb termékeket fogyasztanak, pénzt takarítanak meg, nem élnek barlangi ember módjára, mint ahogy egyesek hiszik.
2008. évi hulladékuk 2009 januárjában sem kerül a szemétgyűjtőbe, hanem kiállítják Hartfordban (Connecticut), a szemétmúzeumban, ahol azt láthatják az érdeklődők, hogyan fejlődött a hulladékkezelés története.

Dr. Nádai Béláné  a Kukadiéta verseny hetvenes éveiben járó  győztese.  XII. kerületi otthonában arról beszélgettünk, hogyan éli mindennapjait. 

Már első kérdésem komoly gondot okozott Brigitta néninek – nem tudta megmondani,  hogy mióta él környezettudatos életet. Sőt, nem is igazán értette a kérdést, hiszen amióta az eszét tudja, takarékoskodik az erőforrásokkal, nem dob ki semmi hasznos holmit.  
Aki még emlékszik a "szükségre"
Nem a mostanság felkapott környezetvédelem az, ami őt erre készteti, így nőtt fel, ezt hozta otthonról. Vérében van a takarékosság, ami számára nem önmegtartóztatást jelent, hanem egyszerűen ismeri saját szükségleteit és az elég fogalmát. Budapesten nőtt fel, és szinte semmit nem dobtak ki a családban - amire már nem volt szükség, azt elcserélték az ismerősök között. Spórolni is kellett mindennel, nem volt ilyen „tejjel-mézzel folyó Kánaán” mint most.  Tudatossá a környezeti katasztrófákról olvasott hírek tették, ma már a minimálisan keletkező hulladékmennyiséget is szelektálja. A papírt a lánya beviszi az irodájába, ahonnan üzemileg továbbítják a hulladékkezelőhöz, a biológiailag lebomló anyag pedig megy a komposztba. Ásványvizes palack nem sok keletkezik, általában teát iszik a család, de nem vetik meg a budapesti vizet sem.
Brigitta néninek máig idegen az a mai „szokás”, hogy az emberek kenyeret vagy más  élelmiszert dobnak a szemétbe. Ő még a karfiol, karalábé  levelét is felhasználja, elmondása szerint ugyanis nagyon jól passzol a mindentbele leveshez. Az esetlegesen keletkező maradékokat, csontokat pedig a lánya lefagyasztva juttatja el kecskeméti ismerőseinek, ahol három kutya leli benne örömét.
Általában a lánya vásárol be az idősödő hölgynek, de ha teheti, inkább elmegy a Fehérvári úti piacra. Még ha drágábbak is a termékek, neki többet ér a kofákkal való közvetlen kapcsolat; mindig tudja, mikor lesznek szép, friss csirkecombok. Tojást és felvágottat is a piacon vásárol. Szereti látni, ha ott előtte vágják fel a húst, nem kedveli az agyonfóliázott, több hetes termékeket. Ezzel nem csak csomagolóanyagot takarít meg (mindig visszaviszi a tojástartót is a kofáknak), hanem a kistermelőket is támogatja.
Már évek óta mosódióval mos és a mosógépet is csak akkor indítja el, ha teljesen megtelt. Minden megmaradt vizet a növények locsolására használja, Brigitta néni lánya ugyanis környezetmérnök és talán szakmai ártalomból, de nagyon ügyel a víztakarékosságra. 
Másnak kincs, ami neki felesleges
Brigitta néni egyfajta „jótékonysági központot” üzemeltet. Összegyűjti az általa és ismerősei által kinőtt, vagy már túl nagy ruhákat, konyhai eszközöket, párnákat és elküldi határon túli ismerőseinek, akik nagyon rossz körülmények között élnek és minden darab nagy segítség a számukra. Természetesen azért Brigitta néni sem jár évekig ugyanabban a ruhában, amit megun, elcseréli barátnői között. Ilyen cserék alkalmával már többször volt szerencséje igazán „márkás” ruhákhoz is, amik felelevenítették benne a 30 évvel ezelőtti ócska nejlonból készült munkaköpenyek emlékét.
Ugyanígy könyveket sem dob a szemétbe, hiszen azokat értéknek tekinti. Helyszűke miatt azonban kénytelen megválni némelyiktől, ezért aztán, kis csomagokban viszi a könyveket a Regnum Marianumba és a katolikus egyháznak, míg az ifjúsági regényeket a barátnői unokáinak osztogatja el. 
Javítsunk!
A javítgatásoktól sem viszolyog, sőt sajnálja, hogy egyre több mesterember kényszerül a bolt bezárására. Cipőt, ollót, kést, esernyőt mind javíttat. A konyhában is egy helyrehozott 27 éves gáztűzhely áll, de a mosógép sem sokkal fiatalabb. Azért sem cseréli ki őket, mert tapasztalata szerint a ma gyártott termékek a régiek élettartamának tizedét se közelítik meg.
Brigitta néninél semmi nem vész kárba: nemrég egy régi, ajándékba kapott bőrmellényből egy belvárosi kisiparossal táskát csináltatott magának. Ezt az ötletet rögtön magamévá is tettem, ami jelentősen megnövelte az édesanyám elszakadt bőrkabátjában rejlő potenciált.
Brigitta néni megmutatta a társasház hátsó kertjében lévő, férje készítette komposztládát is, ahonnan a felgyülemlett föld az udvarra kerül, javítva a sittből és kőből álló pocsék talajt. A társasház egész kertjét Nádaiék és egy szomszédasszony gondozza, ők készítettek a madaraknak itatót is, ami szárnyasok sokaságát vonzza oda.
Úgy tűnt, Nádai Bélánénak egyáltalán nem hiányzik életéből a fogyasztás. Arra költ, amire szükséges, örömét inkább lányában és férjében leli.

Gazdagon rakott zöldbab

"Mindig hív egy hang, hogy ismét útra keljek
Szüntelen bolyongás, a kedvem reményvesztett.
Lebegve úszom át az űrön, a bolygók apró csillagok.
Elérem egyszer majd talán, mit én is őrülten akarok."

Morpheus: Élet és Halál

Most készítettem először rakott zöldbabot, és hogy mi történt?
Szombaton elfogyott nagy része, és vasárnap mikor kedvesemnek szedtem, ezzel fogadott?
-Mi történt? Diétán vagyok?

így készült:
1 bögrényi rizs megfőzve
1/2 kg sertés darálthús
fél maroknyi kolozsvári szalonna       
1/2 kg fagyasztott zöldbab
2 db paradicsom
2 tojás sárgája
1 natúr joghurt
20 dkg reszelt sajt
só

A szalonna kisült zsírjába tettem a darált-húst, és a hús fehéredéséig fedő alatt pároltam, majd egy kis sót adtam hozzá, és addig sütöttem míg a húsból kiengedett víz el nem párolgott. Majd a következőképpen rétegeztem: először leterítettem a korábban megfőtt rizst, majd rászedtem a szalonnás-husit, és rákarikáztam a paradicsomokat, végül bevontam a zöldbabbal. Kikevertem a joghurtot a tojássárgájával és leöntöttem a már majdnem kész rakottast. Aztán reszelt sajttal hintettem meg és még sütöttem majd fél órát.

A kapálás elhozza a világbékét

Pár hete egy zűrösebb nap után végre nagy levegőt vettem és átültettem a növényeimet. 2 óra munka az erkélyen, melynek eredményeképp megnyugodtam, ráadásul a növényeim is jobban érzik magukat nagyobb cserépben és friss virágfölddel. A természetközeli munkával kapcsolatban találtam egy cikket lustanyu blogján, ami nemcsak hasznos tanácsokat ad, de mókás is: 

"A kapálás elhozza a világbékét

A múltkor Egerben mama kérdezte, hogy épp mivel foglalatoskodom, én pedig mondtam neki, hogy olyan nőkről írok, akik borzasztóan kritikusak saját magukkal szemben, és kiakadnak azon, hogy vastagabb a karjuk, vagy narancsbőrös a fenekük. Mama megvetően legyintett, közölte, hogy ez baromság, és hogy inkább arról írjak, hogy ezek a nők kapáljanak be öt hektár kukoricát, és akkor biztosan nem lesz idejük a narancsbőrükkel foglalkozni.

És akkor hirtelen belém hasított, hogy basszus, mindenre ezt a kapálás dolgot hozza fel, és összegyűjtöttem, hogy mama szerint milyen problémákra lenne megoldás a kapálás.

1.) Terhesgondozás, újszülött ellátás, bizonyos mértékig paraszolvencia - „Katicám, annak idején megszültek a nők a kapaföldön is, nem volt semmiféle ultrahangozás, meg terhesjóga, meg boríték az orvosnak!”

2.) Homoszexualitás - „Kapálna végig egy nyarat, ’szt nem lenne ereje tollas gatyában vonulgatni!” (Egyébként mama nem homofób, csak nem érti ezt a dolgot és a genetikában sem áptudét.)

3.) Bűnözés - „Hogy a frász üsse ki őket, mennének el kapálni ahelyett, hogy a szomszéd tyúkját lopkodják!”

4.) Való világ 4. - „Ez nekik a való világ??? Mennének el kapálni ahelyett, hogy a seggüket hizlalják egy medencében. Akkor aztán nem lenne idejük veszekedni, örülnének, ha a vízhólyagoktól egy pohár vizet meg tudnak inni, ’szt lefekhetnek aludni. Na az a való világ, Katicám." (Évának már javasolt 3 hét uborkaszedést is Szabolcsban, mondván attól elmenne a kedve a veszekedéstől, és nem lenne annyi ideje fújni a füstöt, Alekosz tartásjavítására pedig némi kaszálást említett.)

5.) Számítógép függőség - „Hajnali kettőig nyomkodta a gombot??? (=számítógépbillenytyűzet és /vagy egér gombja- a szerk.) A rossebb megette, bezzeg ha másnap hajnal ötre kapálni kéne menni, már fél 9-kor lefeküdne aludni!”

6.) Tetoválás, testékszerek, és a fóliás melír bizonyos esetei – „A mi időnkben a fiataloknak nem volt arra idejük, hogy kürtöket dugdossanak a fülükbe, ’szt azzal tágítsák a lukat rajta! Tudod Katicám, annyi munka volt a fődeken, hogy nem tudtunk mink azzal foglalkozni, mekkora a luk a fülünkön, meg nem is volt időnk arra, hogy órákig fodrászkodjunk, meg lyuggassuk a bőrünket kifele. Szép is lett volna, ha menni kell kapálni, „szt ott égeti a nap a griffmadarat, vagy mit a vállunkon!”

7.) Futball huliganizmus – A franc essen ezekbe a szkinderekbe (skinhead- a szerk.), ha ennyi erejük van, csinálhatnának valami hasznosat is! Megnézném én őket, miután bekapálták a szemerei téesz fődjét, hogy mennyi erejük lenne ott ordítozni, meg kukát dobálni a meccseken! Hát megmondom én neked, Katicám: semmi! Ott aludna az összes a lelátón, olyan fáradt lenne!”

8.) Depresszió, egyéb pszichés problémák – „Jódógába’ nem tudja már, hogy micsináljon! Ül a szép házába’, szt sopánkodik, hogy milyen kövér, meg hogy nem foglalkozott az érzéseivel a zura, nemhogy örülne, hogy van mit enni, jólétbe van, és nem kell kapálnia.”

Hirtelen ennyi jutott eszembe, de ahogy leírtam, hát nem is olyan eszement hülyeség mind, mint amilyennek elsőre gondoltam (kivéve a 2-es és 8-as pontokat), vagyis hát persze hülyeség, de van némi alapja. Fontolgatom, hogy kapálótáborokat szervezek tematikusan, mint pld. szingli kapatábor, önértékelés javító kapatábor, stb, így a nemzetgazdaság is jól járna, én is, meg a résztvevők is. J

Zsákbamacska 1.

Halcsont, mi is lehetne az első tárgy, amit kihúzok a zsákból, mint egy halcsont. Stílusos, nem? Most legalább tudjuk, mit evett ez a macska ebédre.

Hogy mire való? Tubus-tartalom-maximális-kihasználtságra :-)
Na lássuk bevetés előtt:

és, ilyen munka közben: 

Egy kézműves vásáron akadtam rá, és nagyon megtetszett. Praktikus, kézzel faragott, és gyönyörű... Az egyetlen veszély, ha kidobjuk a kukába a csontot az üres tubussal együtt.
Fogkrémre nem működik, mivel nem fém a fogpaszta tartója, úgyhogy az örök ellentétet nem sikerült ezzel a módszerrel megoldani....
(gy.k.: férfi-nő, ki-hogyan szerzi meg a krémet a fogkeféjére)

Sajnos az árus nem található meg a neten, így én adok neki egy kis reklámot.
Ha lehetőségem lesz, további hasznos fa-áruját is bemutatom.

bogyós gyümölcsleves müzlivel

" Pattogva ég a láng,
Van puha ágyunk és öreg tanyánk,
De meglódul most a láb,
Tovább hajt a kíváncsiság.
Mert halkan hív a dal,
Kérlek vigyél most magaddal!

Szikla, erdő, lomb, virág,
Rajta hát! Csak tovább!
Hegy és víz az ég alatt,
Mind itt marad, most itt marad!

Cross Borns: Kalandozások középföldén metal opera

Ezt az egyszerű gyümölcslevest bármikor bevethetjük a siker nem marad el.
Körülbelül 5 perc az elkészítése.
Hozzávalók: 
25 dkg vegyes bogyós gyümölcs fagyasztott, de lehet friss is, hiszen jön a szezonja (szeder, málna, ribizli, eper)
3 dl gyümölcsjoghurt (a gyümölccsel harmonizáló)
6 dl tej
3-4 evőkanál méz, 
ízesíthetjük fahéjjal, kevés főzőtejszínnel, citromfűvel, mentával. 

Csinálhatjuk csak málnával akkor általában erdei gyümölcsjoghurtot használok mellé, eperrel-eper joghurttal, barack-barack/egzotikus joghurttal, cseresznye-meggy joghurttal stb.

Az elkészítéséhez szükségünk lesz egy magasfalú edényre (hogy ne kelljen újrafesteni a konyhát...) és egy botmixerre. A gyümölcsöket a tálba teszem, meglocsolom a mézzel, szórok rá egy kis citromfűvet, és hozzáadom a gyümölcsjoghurtot. Az egészet pépesítem, ha valaki szereti a darabokat benne, akkor a gyümölcs 1/3 részét tegye félre mixelés előtt. A végén a tejjel megfelelő állagúra hígítom. A félretett gyümölcsöket hozzáadom és hűtőben tárolom fogyasztásig. Tálalhatjuk müzlivel, kókuszreszelékkel, tejszínhabbal, vanília-fagyival, pirított mandulával, fehércsoki-lencsével.