Az én gazdim

 Fogalmazást kellett írni a tegnapi -állatok világnapja- alkalmából a kutyaiskolában. Büszkén mutatom a miénket: 

Az én gazdim

Az én gazdim, nekem a MINDEN. Képzeljétek, felkel a teljes sötétben, hogy engem (a menhelyről megmentettet) elvigyen megnézni a CSODÁT. Izgatott vagyok, remélem ma is megtörténik. Az a hatalmas fénygömb fogja  az arany seprűjét, és lassan, de annál nagyobb alapossággal fog neki, hogy minden egyes zugból, sarokból kikergesse a feketeséget. Olyan észrevétlenül történik, olyan csendben, mégis magasztos, ahogy tűnik el a sötétség. Gazdi, mikor felérünk a templomhoz, készít pár fotót, amit hazaérve megmutat Kisgazdinak, aki elérzékenyülve nézegeti. Kisgazdival nappal, vagy estefelé sétálunk, akkor néha jönnek a miniemberkék is, na meg Ffff. Ne kérdezzétek, ő miért jön. Még Gazdi sem tudja, hallom, ahogy szabadkozik az idegeneknek: igen, igen, a macska is velünk van. Senki sem hívja, de csatlakozik magától. Ffff olyan, mint egy westernhős: öntörvényű. Néha odasimul hozzám, máskor meg fúj, oda akar kapni az orromhoz, de én gyorsabb vagyok ám! Mit neki a szabályok, szigor. Nekem Gazdi mellett kell jönnöm. El tudjátok képzelni az milyen nehéz? Mikor hív a sok illat, szaladni, futni, igen, ott elől azt feltétlenül meg kell szagolni, ó igen, megyünk a szagmennyországba, micsoda boldogság, és nem, nem lehet előrerohanni, a Gazdi mellett kell kullogni. 

Aztán már meg is történt a varázslat, világos van, fényesre, tisztára seperve minden. Örömmel néz végig földjén a Napkorong, s mi ketten a Gazdi meg én, részesei voltunk a csodának. 

                           

Ki virágzott a karácsonyfa

 Ki virágzott a Karácsonyfa a szívemben.

Nem minden hullámzik a felszínen, a látványos ölelések, bújások, puszik, csikik, pajkos csípések, persze jól esnek, olvadozom tőlük rendesen. 

De ami mélyen felszántja lelkem barázdáit, az a meglepetés, amit kishitűként nem is reméltem.

Nehéz az árral szemben evezni, fárasztó nagyon. Néha, egy kicsit, tényleg egy icipicit jó lenne sodródni, ráfeküdni a vízre, hadd vigyen. 

Elegem van a kérdésekből, elegem van a finom válaszokból, elegem van a magyarázkodásból.

 De miért? Csak. Pont. 

A válaszokat talán soha sem leljük meg, de az apró nyitások óriási erőt adnak, hogy újra felvegyem azt az evezőt, és nekimenjek az árnak, legyen az bármilyen hatalmas, mert megéri. 

Tegnap volt a karácsonyi műsor az iskolában. Felkészültem a legrosszabbra.

Arra, hogy csak áll ott megszeppenve, elesetten. 

Az első sorba tették. 

Mikor megláttam, nem értettem, összezavarodtam.

Messze volt, nem láttam jól, videóztam.

Aztán, hazafelé végig énekelte az utat. 

Alig várta, hogy lássa a videót, énekelte akkor is, néztem, bámultam, megtörtént a csoda. 

Észrevette, rámnézett, rámmosolygott.

Karácsony volt tegnap este, igaz Karácsony. 

Fura szerzet az ember

 György László: Fura szerzet az ember

Értsétek meg végre már

törékeny az igazság

mint az üvegpohár

ember ember felett

ember dolgok felett

igaz szívvel ítéletet nem tehet

emberségünk naponta megalázzuk

a történelmet csak magyarázzuk 

a látókra igazat-akarókra

költőkre s egyéb írástudókra

ezredévek óta már

Cassandra sorsa jár

Hiába feszítette keresztre magát a múlt

jelenünk ebből mit sem tanult

értsétek meg végre már

törékeny az igazság

mint az üvegpohár

fura szerzet az ember csodákra termett

de parancsra sárba fekszik

megöregszik

és nem mer hinni a csodákban

fél a sötét szobában

Istenhez menekszik

hogy űzné el a sötétet

és nem is sejti

hogy Istenről már rég lekésett

fura szerzet az ember

rombol és teremt

égig ér a vágyban

de saját magában

a legszebb csodában

hinni nem mer

szánnivaló s védtelen

miként a meztelen csiga

hagyja hogy álmait

hétköznapokká tapossák

szivárványszemét szürkére mossák

s lenyessék szárnyait

fura szerzet az ember

teremthetne egy új világot

emberszépet nagyszerűt

de meghal inkább

mert az egyszerűbb...

Szerencse faktor és ibolya cukor

 "- Végül - mondta Lúg - megmossuk a szerencsédet is. Amikor a lelkek felsorakoznak, hogy megszülessenek, az utolsó pillanatban felszökkennek, és hogy szerencsések legyenek, megérintik a világ szemöldökfáját. Néhányan magasra ugranak és jókora szerencsét szakítanak, mások csak kicsit, és csak néhány kilógó szálat kaparintanak meg. Valamennyit mindenkinek sikerül megszereznie. Ha valakinek nem jutna legalább egy kevés szerencse, nem élné túl a gyerekkorát. A szerencsét azonban el is lehet költeni, mint a pénzt, vagy elveszíteni, mint az emlékezetet, vagy elpazarolni, mint az életet. Ha tudod, mire figyelj, egy ember térde kalácsának tanulmányozásából meg tudod mondani, mennyi szerencséje maradt. Nincs fürdő, amely visszaadhatná a szerencsét, amit egy automobil-balesetből bekövetkező korai halál elkerülésére vagy sorozatos tombolanyerésre áldoztál fel. Nincs fürdő, ami visszahozhatná a szórakozottság és a túlzott magabiztosság miatt elveszített szerencsét. Ám a konzervatív, fáradt, kockázatmentes élettől elsorvadt szerencsét fel lehet hizlalni - végtére is csak szomjazott valami tennivalóra."

Catherynne M. Valente: A lány, aki körülhajózta tündérföldet

Szerencsés vagyok, lehetőségünk nyílt tavaly arra, hogy vidékre költözzünk és régi álmunk, vágyunk teljesült egy szép családi ház és a hozzá tartozó kert képében. Tavasszal tele volt ibolyával a kert, kicsi lányom szedte, én pedig rétegesen cukorral eltettem egy üveggel. Bő hónapnyi száradás után, egyben ledaráltam és eperbe mártva kóstoltuk ezt a különlegességet. 

                                                    

Kérdések és válaszok

 "Mi a méreg?

Bármi, amiből a szükségesnél több van, az méreg. Lehet az hatalom, lustaság, étel, ego, ambíció, hiúság, félelem, harag vagy bármi más. 

Mi a félelem?

A bizonytalanság el nem fogadása. Ha elfogadjuk a bizonytalanságot, akkor kalanddá válik. 

Mi az irigység?

Nem fogadjuk el a jót a másikban. Ha elfogadjuk, akkor inspirációvá válik. 

Mi a harag?

Nem fogadjuk el azt, ami felett nincs hatalmunk. Ha elfogadjuk, akkor toleranciává válik. 

Mi a gyűlölet?

Nem elfogadni az embereket, ahogy vannak. Ha feltétel nélkül elfogadjuk őket, szeretetté válik."

Choli

Ünneplőbe öltözött az ősz

 Ünneplőbe öltözött az ősz, bús szívemmel együtt.

Meggypirossal pettyezve fakóbarna levélszoknyáját.

Könnyű a nyegle tavasznak, ha felrántja gardróbja ajtaját: 

ezernyi zöldből válogathat.

Mit tehet az érett ősz, ha haragos zöldje elmúlt, 

nem kell a harsány sárga, 

fáradtan legyint a szenvedélyes borvörösre.

Ünneplőbe öltözött az ősz, bús szívemmel együtt.

Meggypirossal pettyezve fakóbarna levélszoknyáját.

Az ikigai öt oszlopa

Az ikigai egy gondolkodásmód, amely képes megváltoztatni az életünket. Egy japán csoda, amit nap, mint nap használnak. 

 1. oszlop: Kicsiben kezdés 

 2. oszlop: Önfeledség

 3. oszlop: Harmónia és fenntarthatóság

 4. oszlop: Az apró dolgok öröme 

 5. oszloop: Az itt és most létezés

 Az oszlopok azért olyan fontosak, mert ezek képezik az alapot, ami lehetővé teszi, hogy az ikigai kiviruljon. Nem zárják, és nem oldják ki egymást, és nincs köztük különösebb sorrend vagy hierarchia sem. Mogi Ken könyvét olvasva, úgy éreztem ki kell jegyzetelnem ezt a pár sort, hogy itt legyen útmutatóul.