Máginál leltem rá és hoztam is rögtön. :) Telibetalált!
A 70. születésnapján írta Charlie Chaplin (1959 04.16.) Részlet:
"Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem.
Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam.
Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek.
Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek.
Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását. Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban.
Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek - ételek, emberek, dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam.
Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem.
Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN történik.
Ma napról napra élem az életem és úgy hívom: BETELJESEDÉS.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált.
Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.
Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal.
Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek.
Ma már tudom, hogy: EZ AZ ÉLET."
2012. április 27., péntek
2012. április 25., szerda
Klasszikusok-Cukorborsó főzelék
"Ránézett a lovagra és mosolygott. Nem úgy mosolygott, mint Anna mosolyogna, aki hajnalhasadtával Aurórává lesz, és homloka körül ragyogó füzért von a temérdek virág - hanem úgy mosolygott, mint a kedves kis Csóka, aki tudja (mert minden asszonynál igazabb nő), hogy nagy-nagy gyermekek a férfiak, és mennél bátrabbak, mennél nagyobb hősök, a lelkük mélyén annál gyöngédebbek, annál esendőbbek, annál inkább kívánják az örökös babusgatást, az örökös szerelmet. Lám csak, szerelem az éjjelük, szerelem a nappaluk, szerelem az egész életük. Csókra éhesek, ha kemény harcban állnak, csókra éhesek, ha nyomorúságban szenvednek, csókra éhesek, ha jól megy a sorsuk és teli az asztaluk.
Csupán akkor lesznek szegények, esendők, gyávák és nyomorultak - ha nem szerethetnek.
Ennélfogva a férfiak a nőkért, a nők a férfiakért vannak ezen a világon; egyik dicsősége az, hogy a másik életének értelmet adjon. Ez bizony egyszerű igazság, mégis sokan elfelejtik."
Rónaszegi Miklós: A rettenetes Kartal
Ezt a főzeléket gyakran készítem - egyik nagy kedvenc, mindig egy cseppet másképp, csak hogy ne legyen unalmas.
Most így:
Vajon megpároltam a borsót, majd felöntöttem vízzel, sóztam, megszórtam szárított petrezselyemmel, vega-mix-el (ez a bio-vegeta) és behabartam. A végén még burgonyapehellyel sűrítettem egy kicsit, így jó testes, és laktató lett. Krinolinnal és kenyérrel no meg kanállal ettük :))
Csupán akkor lesznek szegények, esendők, gyávák és nyomorultak - ha nem szerethetnek.
Ennélfogva a férfiak a nőkért, a nők a férfiakért vannak ezen a világon; egyik dicsősége az, hogy a másik életének értelmet adjon. Ez bizony egyszerű igazság, mégis sokan elfelejtik."
Rónaszegi Miklós: A rettenetes Kartal
Ezt a főzeléket gyakran készítem - egyik nagy kedvenc, mindig egy cseppet másképp, csak hogy ne legyen unalmas.
Most így:
Vajon megpároltam a borsót, majd felöntöttem vízzel, sóztam, megszórtam szárított petrezselyemmel, vega-mix-el (ez a bio-vegeta) és behabartam. A végén még burgonyapehellyel sűrítettem egy kicsit, így jó testes, és laktató lett. Krinolinnal és kenyérrel no meg kanállal ettük :))
2012. április 22., vasárnap
Ajándék özön
Húú, hát hol is kezdjem, elég húzós hetem volt. Aztán csak eljött az a fránya péntek. Ha akkor olvastam volna horosz-pókot bizonyára szerencsés napot ír. Reggel megjött a csomagom, amit rendeltem Andió-tól. Volt benne névnapi ajándék: egy gyönyrű üveg-tégelyben grépfruit-os sheavaj. :)
Aztán még ajándékok, mivel első vásárlóként járt egy csomagocska, tele jobbnál jobb dolgokkal.
Most már tudatos és természetes takarítás lesz. Tudatában leszek, hogy természetesen most is, még mindig és állandóan takarítok. :) Majd leírom a mosószódás, bórax-os és egyéb tapasztalataimat. Ecetet és szódabikarbónát már rég használok. Aztán megjött az egyik kolléganőm, és kaptam tőle egy ruhát. :) És még nem volt vége. Bejött egy volt kolléganőm, aki Indiában járt és hozott nekem egy karkötőt. :) Boldog voltam. Aztán eljött a szombat. Barátnőm családjával kimentünk a könyvfeszt-re, ahol kaptam ajándékba egy könyvet. :) A meghívott svéd írónő még dedikálta is. :) Aztán az egyik vásárláshoz kaptam egy mágneses könyvjelzőt és egy ladbává hajtható naptárt. :) Hát így!
Aztán még ajándékok, mivel első vásárlóként járt egy csomagocska, tele jobbnál jobb dolgokkal.
Most már tudatos és természetes takarítás lesz. Tudatában leszek, hogy természetesen most is, még mindig és állandóan takarítok. :) Majd leírom a mosószódás, bórax-os és egyéb tapasztalataimat. Ecetet és szódabikarbónát már rég használok. Aztán megjött az egyik kolléganőm, és kaptam tőle egy ruhát. :) És még nem volt vége. Bejött egy volt kolléganőm, aki Indiában járt és hozott nekem egy karkötőt. :) Boldog voltam. Aztán eljött a szombat. Barátnőm családjával kimentünk a könyvfeszt-re, ahol kaptam ajándékba egy könyvet. :) A meghívott svéd írónő még dedikálta is. :) Aztán az egyik vásárláshoz kaptam egy mágneses könyvjelzőt és egy ladbává hajtható naptárt. :) Hát így!
2012. április 17., kedd
Spenótos-túrós tészta
Hát erről kép nem készült, egyik este 10 után sült meg, és másnap már csomagoltam is el ebédre.
Cserébe annyira ízlett, hogy muszáj leírnom, hátha másnak is kedve szottyan rá:
Az úgy indult, hogy a Sparban 100 Ft volt egy adag spenót. Hát azt ott nem hagyom, bár még csak most ismerkedek Popeye kedvencével. Paraj-főzeléket még nem csináltam, de már nokedli tésztájába belekevertem és úgy is fincsi volt.
Most Ildinyó receptjét találtam megfelelőnek. Csak az arányok változtak az itthon lévők szerint.
Fusilli tészta kicsit kevesebb, mint 500g (akinek nem bontott zacskója van, nyugodtan használja el az egészet.
Spenót fagyasztott 250g
Túró 250g
1 nagy tejföl
2 nagyobb tojás
Vaj 2-3 evőkanál
fokhagyma 4-5 gerezd (aki nincs oda érte, elég a 3 is)
só, fehérbors, és egy szál újhagyma
reszelt sajt a tetejére
A tésztát sós vízben kifőztem, lecsöpögtettem és félretettem. A fokhagymát apróra vágva, kevés vajon pirítani kezdem, majd hozzáadom a spenótot, pár percet rotyogtatom, és lehúzva a tűzhelyről a maradék vajat elkeverem benne. Egy másik tálban elkeverem a túrót, a tejfölt és a 2 nyers tojást, s az egészet a parajhoz teszem. Sózom, elég alaposan, borsozom, és végül a karikára vágott újhagymát is belekeverem. Egy tűzálló tálba öntöm a tésztát, rá az öntetet, és ebben óvatosan elkevergetem. Persze legközelebb a tésztát teszem az öntethez és az egészet öntöm a tálba. :)))
Elkezdem sütni, és az utolsó negyed órában ráreszelem a sajtot is, hogy megpiruljon.
Másnap kockákat lehet vágni belőle, és bezsebelni az elismeréseket a kedvestől. :)))
Cserébe annyira ízlett, hogy muszáj leírnom, hátha másnak is kedve szottyan rá:
Az úgy indult, hogy a Sparban 100 Ft volt egy adag spenót. Hát azt ott nem hagyom, bár még csak most ismerkedek Popeye kedvencével. Paraj-főzeléket még nem csináltam, de már nokedli tésztájába belekevertem és úgy is fincsi volt.
Most Ildinyó receptjét találtam megfelelőnek. Csak az arányok változtak az itthon lévők szerint.
Fusilli tészta kicsit kevesebb, mint 500g (akinek nem bontott zacskója van, nyugodtan használja el az egészet.
Spenót fagyasztott 250g
Túró 250g
1 nagy tejföl
2 nagyobb tojás
Vaj 2-3 evőkanál
fokhagyma 4-5 gerezd (aki nincs oda érte, elég a 3 is)
só, fehérbors, és egy szál újhagyma
reszelt sajt a tetejére
A tésztát sós vízben kifőztem, lecsöpögtettem és félretettem. A fokhagymát apróra vágva, kevés vajon pirítani kezdem, majd hozzáadom a spenótot, pár percet rotyogtatom, és lehúzva a tűzhelyről a maradék vajat elkeverem benne. Egy másik tálban elkeverem a túrót, a tejfölt és a 2 nyers tojást, s az egészet a parajhoz teszem. Sózom, elég alaposan, borsozom, és végül a karikára vágott újhagymát is belekeverem. Egy tűzálló tálba öntöm a tésztát, rá az öntetet, és ebben óvatosan elkevergetem. Persze legközelebb a tésztát teszem az öntethez és az egészet öntöm a tálba. :)))
Elkezdem sütni, és az utolsó negyed órában ráreszelem a sajtot is, hogy megpiruljon.
Másnap kockákat lehet vágni belőle, és bezsebelni az elismeréseket a kedvestől. :)))
2012. április 15., vasárnap
Ego
Egy kis zenei csemege vasárnapra-egy kis lázadás sosem árt / ide jönne a kacsintós smile, ha lenne ezen a gépen pontos vessző... :))) / (nem hiába muzeális darab)
2012. április 12., csütörtök
Csirkés párnácskák
Húsvétra készült ez a különlegesség. Duplán csomagolt hús. :)
A csirkemelleket kisebb darabokra vágtam és fokhagymás tejben áztattam. Majd kisütöttem kevés olajban. Közben kinyújtottam a leveles tésztát, és kis kockákat vágtam belőle. A csirkedarabokat medvehagymába burkoltam aztán a leveles tésztába. A tetejét megkentem tojással, durva szemű sóval és szezámmaggal megszórtam. Majd megsütöttem. Frissen langyosan és hidegen is kitűnő.
A csirkemelleket kisebb darabokra vágtam és fokhagymás tejben áztattam. Majd kisütöttem kevés olajban. Közben kinyújtottam a leveles tésztát, és kis kockákat vágtam belőle. A csirkedarabokat medvehagymába burkoltam aztán a leveles tésztába. A tetejét megkentem tojással, durva szemű sóval és szezámmaggal megszórtam. Majd megsütöttem. Frissen langyosan és hidegen is kitűnő.
2012. április 11., szerda
Egyik kedvencem
"Hogy élhettünk, te meg én, mielőtt
szerettük egymást? Hortyogtunk-e rég,
mint a hétalvók, vagy mint csecsemők
szoptuk vidéki örömök tejét?
Így volt, s mindez az öröm árnya csak,
ha szépet láttam, téged láttalak,
minden szépségbe már beléálmodtalak.
S most jó reggelt, felébredt lelkeink,
kik egymást még félénken nézitek;
és mindenben szerelmetek kering
s egy kis zugból a bárhol-t érzitek.
Felfedező uj földet látogat,
más térképen néz új világokat -
világod én vagyok, s világom már te vagy."
John Donne: Jó reggelt! - részlet
szerettük egymást? Hortyogtunk-e rég,
mint a hétalvók, vagy mint csecsemők
szoptuk vidéki örömök tejét?
Így volt, s mindez az öröm árnya csak,
ha szépet láttam, téged láttalak,
minden szépségbe már beléálmodtalak.
S most jó reggelt, felébredt lelkeink,
kik egymást még félénken nézitek;
és mindenben szerelmetek kering
s egy kis zugból a bárhol-t érzitek.
Felfedező uj földet látogat,
más térképen néz új világokat -
világod én vagyok, s világom már te vagy."
John Donne: Jó reggelt! - részlet
2012. április 9., hétfő
Hokkaido kalács - kötelező!
"A forma üresség, az üresség forma." Szív szútra
Már rég készültem arra, hogy kalácsot süssek, és erre tökéletes alkalom a húsvét. Több más blogon is az egekig dicsérték ezt a japánból idevándorolt péksüteményt, kíváncsi voltam valóban így van-e. Hát meg kell mondjam nem tévedtek. Csak legekben lehet beszélni róla. Foszlós, puha olyan, mintha a pékségből hoznám, csak sokkal jobb, mert hiszen saját.
A receptet több helyről vadásztam, elsőként a magyar Kenyér-Istennőt említeném meg: Limarát, de megnéztem Rita konyháját is.
Az én változatom a következő (csak pár dolgot változtattam alapanyag hiányok miatt):
60 dkg liszt (többen keverték rétes, vagy tönkölyliszttel, én nem tettem)
2,5-3 dkg friss élesztő
3 dkg tejpor (helyette nekem 2 evőkanál burgonyapehely)
8 dkg cukor (nálam még egy csomag vaníliás cukor is)
1 mokkáskanál só
1 tojás
2 dl tej (nálam 2 dl tejsavó-mascarpone készítés maradéka)
2 dl tejszín
Mielőtt bárminek is nekiállnánk az összes hozzávalót vegyük ki a hűtőből és egy kis ideig tartsuk szobahőmérsékleten.
A meleg cukros tejsavóban felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet elkeverjük a cukorral, a van. cukorral, a sóval és a burgonyapehellyel. Érdemes kelesztőtálba tenni a lisztet, először a száraz hozzávalókkal, majd hozzáadjuk a nedves elemeket, a felfuttatott élesztőt, a tojást és a tejszínt. Én robotgéppel kezdtem el dagasztani, gyönyörűen felvette az összes lisztet, és egy ruganyos, hólyagos, nem túl folyós tésztát kaptam. Már ekkor láttam, ez egy jó cucc. :) A tálat lefedve, duplájára kelesztettem.
Amikor megkelt, 4 egyforma részre vágtam és mindegyiket hosszúkásra nyújtottam. Feltekertem, és kivajazott formában még egy kicsit kelesztettem. Kevés tejjel kentem meg a tetejét és 180 fokon 40-45 perc alatt aranybarnára sütöttem.
Már rég készültem arra, hogy kalácsot süssek, és erre tökéletes alkalom a húsvét. Több más blogon is az egekig dicsérték ezt a japánból idevándorolt péksüteményt, kíváncsi voltam valóban így van-e. Hát meg kell mondjam nem tévedtek. Csak legekben lehet beszélni róla. Foszlós, puha olyan, mintha a pékségből hoznám, csak sokkal jobb, mert hiszen saját.
A receptet több helyről vadásztam, elsőként a magyar Kenyér-Istennőt említeném meg: Limarát, de megnéztem Rita konyháját is.
Az én változatom a következő (csak pár dolgot változtattam alapanyag hiányok miatt):
60 dkg liszt (többen keverték rétes, vagy tönkölyliszttel, én nem tettem)
2,5-3 dkg friss élesztő
3 dkg tejpor (helyette nekem 2 evőkanál burgonyapehely)
8 dkg cukor (nálam még egy csomag vaníliás cukor is)
1 mokkáskanál só
1 tojás
2 dl tej (nálam 2 dl tejsavó-mascarpone készítés maradéka)
2 dl tejszín
Mielőtt bárminek is nekiállnánk az összes hozzávalót vegyük ki a hűtőből és egy kis ideig tartsuk szobahőmérsékleten.
A meleg cukros tejsavóban felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet elkeverjük a cukorral, a van. cukorral, a sóval és a burgonyapehellyel. Érdemes kelesztőtálba tenni a lisztet, először a száraz hozzávalókkal, majd hozzáadjuk a nedves elemeket, a felfuttatott élesztőt, a tojást és a tejszínt. Én robotgéppel kezdtem el dagasztani, gyönyörűen felvette az összes lisztet, és egy ruganyos, hólyagos, nem túl folyós tésztát kaptam. Már ekkor láttam, ez egy jó cucc. :) A tálat lefedve, duplájára kelesztettem.
Amikor megkelt, 4 egyforma részre vágtam és mindegyiket hosszúkásra nyújtottam. Feltekertem, és kivajazott formában még egy kicsit kelesztettem. Kevés tejjel kentem meg a tetejét és 180 fokon 40-45 perc alatt aranybarnára sütöttem.
2012. április 8., vasárnap
2012. április 7., szombat
2012. április 1., vasárnap
Répatorta 2.
Hol is tartottam? Ja igen, a recept. Hát jó legyen nektek Nyúl! :)
26-os tortaformában gondolkozzatok Kedveseim! Ezt a receptet egy nagyon kedves és vendégszerető Nyuszi osztotta meg velem az alábbi formában:
A baromfiudvarban összetartó népek élnek, így Rozi, tyúkanyó felajánlotta 4 tojását a tortához. DoromBéni, az éltes kandúr csent a házból olajat (1 és 1/4 bögrényit). A szomszéd molnár kutyája Kuvasz Karcsi némi velős csontért hajlandó volt finomlisztet hozni (2 bögrényit). Katica, a bogár kisebb mennyiségekre szakosodott, és nem utolsó sorban repülni is tudott. Így az ő feladata lett a következők beszerzése a konyhából: 2 teáskanál sütőpor, 2 teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1/4 teáskanál só. Gyuszi Nyuszi kiment a kertbe és kihúzgált 6-7 közepes méretű sárgarépát, ha éppen nem felelt meg a méret az ízlésének, akkor elrágcsálta azokat. Marci barátja a közeli erdőből gyakran meglátogatta.
-Szevasz, Gyuszi, mi a pálya máma? Répa-rekord döntögetés?-kérdezte Marci.
-Nem, a csajok tortát akarnak sütni, csak sehogy sem találok megfelelő méretű gyökeret hozzá.-kacsintott Gyuszi barátjára.
-Hát akkor te is úgy vagy, mint nálunk az asszony, mikor a messze-földön híres diótortáját süti. Kétszeres mennyiségű csonthéjast bontok, mert közben elkóstolgatja. -nevetett Marci nagyot.
-Jujujj, jut eszembe, hát engemet megbíztak még egy feladattal!-kiáltott Gyuszi.
-Kérnék tőled egy kis diót a tortához, nem kell sok éppen csak 1 bögrényi. Aztán gyertek el ti is vasárnap amikor felszeljük a tortát.
-Rendben, haver! -és már el is iszkolt a mókus, mert nagy dumagép volt, és muszáj volt az egész erdőben elmesélnie, mire készül a faluszéli kis majorság állatsereglete.
Amikor is már majdnem minden hozzávaló rendelkezésre állt, már csak egy terv kellett, mikor osonjanak be a házba. Cukorborsó, a cica, aki mindig figyelt, megjegyezte, hogy vasárnap hosszú mise lesz, hiszen Húsvét vasárnapja lesz. Az állatok nagy tisztelettel hallgatták Cukorkát, (hiszen csak így becézték) fogalmuk nem volt róla mi is az a Húsvét, de nagyon fontos dolog lehet, hiszen a ház asszonya már hetek óta suvickol, seper, mos és tereget egyfolytában. Aztán eljött a vasárnap reggel. Az Úr és felesége ünneplőben elvonultak a templomba. Több se kellett állatainknak.
Kuvasz Karcsi, aki majdnem olyan okos volt, mint az apja Pali bácsi, irányította a többieket, sőt azt is tudta mit hol tartanak a konyhában. Cukorka kapott két tálat, egy kisebbet és egy nagyobbat. A kisebbe került az olaj, és a tojás, ezt Lilli, a lúd gyors szárnycsapásokkal összedolgozta. A nagyobb tálba Cica összekeverte a lisztet, a cukrot, (1 és 1/2 bögre), a sütőport, a fahéjat, a szódabikarbónát és a sót (1/4 teáskanál). Ekkor a kis tálban elkevert tojásos olajat hozzáöntötték a nagy tálhoz. Hanna és Panna, a két kisegér reszelte a répát, Marci pedig eljött darálni a diót, mivel ő ebben az igazi szakmókus. Hopp, egy narancs is előkerült a konyhapultról, Panna ennek a héját is lereszelte.
Cukorka jó alaposan összedolgozta a nagy tál tartalmát, majd belekeverték a reszelt répát (2 és 1/2 bögre), benne a narancs héjával, és a darált diót is. (Marci szerint a dió kicsit megpörkölve és durvára vágva jobb lett volna, de hát a többieknek nem volt ilyen erős a foga). Rozi eközben felmelegítette a sütőt 180 fokra, és a tortaformát kikente és ki is lisztezte. A formába került a massza, szépen elegyengették, 40-45 percig sült. Fogpiszkálópróba után, várták hogy kihűljön a sütemény.
Időközben Reszkess, a nagy németjuhász, aki két házzal arrébb lakott, ugatni kezdett. Ez volt a jel!!
Jaj, jaj, jön a gazda és a gazdasszony, és mi még nem készültünk el, most mi lesz!!!!
Az összes állat pánikba esett, kiabált, fel-le futkározott, hadonászott, jajveszékelt.
-Hrrr!-morgott Karcsi, mire mindenki csöndbe lett. Ide figyeljetek, már nincs időnk visszamenni a helyünkre, ezért a következőt javaslom: álljuk körbe a tortát, és nézzünk nagyon ártatlanul, ez mindig bejön. Így aztán Karcsi mellé állt DoromBéni és Cukorka, a cicák mellé Rozi és Lilli, Gyuszi és Nyuszi, majd Hanna és Panna, akik reszkettek félelmükben és Marci aki nagy szemekkel várta első találkozását az emberekkel.
Nyikorgott az ajtó és belépett a háziasszony. -Uram segíts!-kiáltotta, mikor a szeme elé tárult a kurta-furcsa látvány. Majd beleszagolt a levegőbe (a torta illatozott merészen), és elnevette magát.
-Jer be uram, hát az állatok kedveskedtek nekünk egy kis meglepetéssel!
Ekkor esett le az asztalról Nyuszi féltve őrzött családi szakácskönyve. Az asszony felvette és elolvasta a receptet, látta, hogy még nincsen befejezve a torta, így megengedte az állatoknak, hogy benn maradjanak a házban, még az egereknek is, akik hangosan cincogva bujkáltak a cicák farka alá.
Így hát az asszony 10 dkg vajat kikevert 1 tömlős krémsajttal (natúr camping, mackó) és fokozatosan adagolta hozzá a cukrot (1 és 1/2 bögre) és a narancs levét. Ezzel kente meg a torta tetejét. Majd felszelte, és kiosztott mindenkinek egy-egy szeletet.
Ezt az ünnepet évekig emlegették, de a mai napig se tudnak rájönni, honnét tudták az állatok, hogy húsvét volt aznap.
26-os tortaformában gondolkozzatok Kedveseim! Ezt a receptet egy nagyon kedves és vendégszerető Nyuszi osztotta meg velem az alábbi formában:
A baromfiudvarban összetartó népek élnek, így Rozi, tyúkanyó felajánlotta 4 tojását a tortához. DoromBéni, az éltes kandúr csent a házból olajat (1 és 1/4 bögrényit). A szomszéd molnár kutyája Kuvasz Karcsi némi velős csontért hajlandó volt finomlisztet hozni (2 bögrényit). Katica, a bogár kisebb mennyiségekre szakosodott, és nem utolsó sorban repülni is tudott. Így az ő feladata lett a következők beszerzése a konyhából: 2 teáskanál sütőpor, 2 teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1/4 teáskanál só. Gyuszi Nyuszi kiment a kertbe és kihúzgált 6-7 közepes méretű sárgarépát, ha éppen nem felelt meg a méret az ízlésének, akkor elrágcsálta azokat. Marci barátja a közeli erdőből gyakran meglátogatta.
-Szevasz, Gyuszi, mi a pálya máma? Répa-rekord döntögetés?-kérdezte Marci.
-Nem, a csajok tortát akarnak sütni, csak sehogy sem találok megfelelő méretű gyökeret hozzá.-kacsintott Gyuszi barátjára.
-Hát akkor te is úgy vagy, mint nálunk az asszony, mikor a messze-földön híres diótortáját süti. Kétszeres mennyiségű csonthéjast bontok, mert közben elkóstolgatja. -nevetett Marci nagyot.
-Jujujj, jut eszembe, hát engemet megbíztak még egy feladattal!-kiáltott Gyuszi.
-Kérnék tőled egy kis diót a tortához, nem kell sok éppen csak 1 bögrényi. Aztán gyertek el ti is vasárnap amikor felszeljük a tortát.
-Rendben, haver! -és már el is iszkolt a mókus, mert nagy dumagép volt, és muszáj volt az egész erdőben elmesélnie, mire készül a faluszéli kis majorság állatsereglete.
Amikor is már majdnem minden hozzávaló rendelkezésre állt, már csak egy terv kellett, mikor osonjanak be a házba. Cukorborsó, a cica, aki mindig figyelt, megjegyezte, hogy vasárnap hosszú mise lesz, hiszen Húsvét vasárnapja lesz. Az állatok nagy tisztelettel hallgatták Cukorkát, (hiszen csak így becézték) fogalmuk nem volt róla mi is az a Húsvét, de nagyon fontos dolog lehet, hiszen a ház asszonya már hetek óta suvickol, seper, mos és tereget egyfolytában. Aztán eljött a vasárnap reggel. Az Úr és felesége ünneplőben elvonultak a templomba. Több se kellett állatainknak.
Kuvasz Karcsi, aki majdnem olyan okos volt, mint az apja Pali bácsi, irányította a többieket, sőt azt is tudta mit hol tartanak a konyhában. Cukorka kapott két tálat, egy kisebbet és egy nagyobbat. A kisebbe került az olaj, és a tojás, ezt Lilli, a lúd gyors szárnycsapásokkal összedolgozta. A nagyobb tálba Cica összekeverte a lisztet, a cukrot, (1 és 1/2 bögre), a sütőport, a fahéjat, a szódabikarbónát és a sót (1/4 teáskanál). Ekkor a kis tálban elkevert tojásos olajat hozzáöntötték a nagy tálhoz. Hanna és Panna, a két kisegér reszelte a répát, Marci pedig eljött darálni a diót, mivel ő ebben az igazi szakmókus. Hopp, egy narancs is előkerült a konyhapultról, Panna ennek a héját is lereszelte.
Cukorka jó alaposan összedolgozta a nagy tál tartalmát, majd belekeverték a reszelt répát (2 és 1/2 bögre), benne a narancs héjával, és a darált diót is. (Marci szerint a dió kicsit megpörkölve és durvára vágva jobb lett volna, de hát a többieknek nem volt ilyen erős a foga). Rozi eközben felmelegítette a sütőt 180 fokra, és a tortaformát kikente és ki is lisztezte. A formába került a massza, szépen elegyengették, 40-45 percig sült. Fogpiszkálópróba után, várták hogy kihűljön a sütemény.
Időközben Reszkess, a nagy németjuhász, aki két házzal arrébb lakott, ugatni kezdett. Ez volt a jel!!
Jaj, jaj, jön a gazda és a gazdasszony, és mi még nem készültünk el, most mi lesz!!!!
Az összes állat pánikba esett, kiabált, fel-le futkározott, hadonászott, jajveszékelt.
-Hrrr!-morgott Karcsi, mire mindenki csöndbe lett. Ide figyeljetek, már nincs időnk visszamenni a helyünkre, ezért a következőt javaslom: álljuk körbe a tortát, és nézzünk nagyon ártatlanul, ez mindig bejön. Így aztán Karcsi mellé állt DoromBéni és Cukorka, a cicák mellé Rozi és Lilli, Gyuszi és Nyuszi, majd Hanna és Panna, akik reszkettek félelmükben és Marci aki nagy szemekkel várta első találkozását az emberekkel.
Nyikorgott az ajtó és belépett a háziasszony. -Uram segíts!-kiáltotta, mikor a szeme elé tárult a kurta-furcsa látvány. Majd beleszagolt a levegőbe (a torta illatozott merészen), és elnevette magát.
-Jer be uram, hát az állatok kedveskedtek nekünk egy kis meglepetéssel!
Ekkor esett le az asztalról Nyuszi féltve őrzött családi szakácskönyve. Az asszony felvette és elolvasta a receptet, látta, hogy még nincsen befejezve a torta, így megengedte az állatoknak, hogy benn maradjanak a házban, még az egereknek is, akik hangosan cincogva bujkáltak a cicák farka alá.
Ezt az ünnepet évekig emlegették, de a mai napig se tudnak rájönni, honnét tudták az állatok, hogy húsvét volt aznap.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)